Kósa Ignác feleségével

Ez anyám [Kósa (Kohn) Ignácné, szül. Schattelesz Laura] és apám [Kósa (Kohn) Ignác]. Ez biztos, hogy 1945 utáni kép. Ez a kép már az összeköltözés után, tehát a Déry utcai lakásban készült, mert ez nem anyámék bútora. Amikor csillagos házakat csináltak, akkor átköltöztek az öcsémék lakásába, ami a szomszédságban volt, a Déry utca és a Nagy Fuvaros utca sarkán. Az is egy kétszobás lakás volt. Innen vitték be a szüleimet a gettóba a nagyanyámmal, sőt az öcsém feleségével együtt, és ide jöttek aztán vissza a háború után. 
 
A háború után a szüleim semmit nem csináltak. Nyugdíjuk nem hiszem, hogy volt. Abból éltek, ami volt, és mi tartottuk el őket. 1954 körül kerültek ki Mátyásföldre, egy idősek otthonába, amelyben éppen megürült egy kétágyas szoba. Anyám nagyon sokat olvasott. Mátyásföldi tartózkodása alatt beiratkozott a könyvtárba; apám nem, anyám igen. 
 
Apám ott halt meg 1962-ben, anyám meg 1964-ben. Megvárta, amíg hazajöttünk Kairóból, és János doktorált. Még ott voltunk együtt. És akkor a friss kocsival még körbevittük Pesten, és fönt, a Sváb-hegyen [akkor: Szabadság-hegy] volt egy étterem, akkor még Vörös Csillagnak hívták, ott ebédeltünk. Nem sokkal utána meghalt. Látogatóban voltunk, leadta füléből a fülbevalót, tudta, hogy meg fog halni.