Friedmann Gyula és családja a családi rõfösüzlet elõtt

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Soltvadkert
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Magyarország

Az apukám Boldogasszonyon született. [Boldogasszony (Frauenkirchen), Moson vm.-ben lévõ nagyközség volt, 1910-ben 2700 fõnyi lakossal.

1910 óta Ausztriához tartozik. -- A szerk.]. Pozsonyba járt iskolába, kereskedelmi érettségije volt neki [lásd: kereskedelmi iskolák], és osztrák--magyar levelezõ volt, amellett, hogy volt neki egy textilüzlete is, de mind a kettõbõl pénzt keresett.

Az elsõ világháborúban az Osztrák--Magyar Monarchiában volt katona, és az olasz fronton volt mint szanitéc, orvos mellett és kitüntetéseket kapott a háborúban.

Volt egy nagyon csúnya része a világháborúnak, amikor az olasz folyónál nagyon nagy harcok volt [lásd: isonzói harcok]. Ott volt az én apám szanitéc, orvos mellett dolgozott.

Soltvadkert falu volt, nem kisváros, mint Kiskõrös. Körülbelül 8-10 ezer lakosa volt [A községnek az 1930-as években 8500-8600 lakosa volt. -- A szerk.], és körülbelül 100 zsidó család élt ottan, annak a 85 százaléka ortodox volt.

És általában elég jó anyagi körülmények között éltek a zsidók, mert ottan a legtöbbje vagy borkereskedõ volt, mert az egy bortermelõ vidék volt, vagy textilbrancsa volt. Szóval kézmûves nagyon kevés volt, talán kettõ.

Volt hitközség, természetesen volt zsidó iskola, héder, akkor volt kántor, rabbi, minden volt. Nagy zsidó élet volt. Templom is volt, szép nagy templom.

A zsidók és a keresztények össze-vissza laktak, de általában azért a zsidók igyekeztek egy helyen, a város közepén vagy a falu közepén lakni, mert az volt közel a templomhoz. A templom a fõutcán volt. És akkor azon a környéken laktak a zsidók.

Nem gettószerûen, de mondjuk, inkább, mint a falu szélén. Volt, aki egy kicsit a falu szélén lakott, de a falu nem volt nagy, aki a falu szélén lakott, tíz perc alatt az is bent volt a város közepében. De általában úgy volt, hogy két perc alatt ott voltunk a templomban.

Kutak voltak az utcán, ahonnan az ivóvizet kellett hordani, és minden háznak -- majdnem mindenkinek vagy saját háza volt, vagy egy-két család lakott egy házban -- az udvarában volt egy kút. Nálunk is volt.

Két kutunk volt, egy elöl és egy hátul, mert olyan nagy ház volt, és hosszú udvar volt, mert hátul az udvarban voltak a borpincék.

Óriási borpincék voltak, mert a nagybátyáimnak ugyanabban a házban volt a borpincészete, tehát ezek még mind a nagypapától örökölt telkek voltak, és a ház, amiben mi is laktunk, nemcsak a többiek, meg az üzleteik is ott voltak.

Egy nagy öreg ház volt, és ott volt benn a házban az üzlet meg a lakás meg az irodák meg a borpincészet. És hátul, az udvar végében, egy hold volt az udvar, a legvégében volt egy új ház épülve az egyik nagybátyámnak.

Interjú adatok

Interjúalany: Lászlóné Bernáth
Interjúkészítő neve:
Szászi Zsuzsa
Interjú készítésének hónapja:
November
Interjú készítésének éve:
2001
Bécs, Ausztria

Kulcsfigura

Gyula Friedmann
Születési év:
1888
Születés évtizede:
1880
Születési hely:
Boldogasszony
Ország neve a fénykép készültekor::
Ausztria-magyar
Halálozási év:
1969
Country of death:
Izrael
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Textilkereskedõ (rõfös)
II.világháború után:
Bolti eladó

Másik személy

Sándor Friedmann
Születési év:
1923
Születés évtizede:
1920
Születési hely:
Soltvadkert
Ország neve a fénykép készültekor::
Ausztria-magyar
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Bóher
II.világháború után:
Munkás

További képek ebből az országból

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8