Kép
Így néztem ki a deportálás előtt, 1943 telén. Még nem voltam tíz éves. Ez a kép is megjárta a deportálást. Valószínűleg a mama őrizte meg.
Ami a vallás megtartását illeti, különösebben nem voltunk vallásos család. Kóser háztartást sem vezettünk. Templomba csak nagyünnepekkor jártunk, gyertyát is csak akkor gyújtott anyám. Otthon sosem tartottunk szédert. Egyetlen egyszer voltunk a szomszédban családi széderesten. Emlékeim szerint a nagy vallási ünnepekre az volt jellemző, hogy az ünnepekre mindig új ruhát csináltattunk, mindig nagyon szépen terített asztalnál ettünk, nagy vacsora volt. Én egyébként jártam hittanra, még az érettségi évében is. Zsidó elemibe jártam, és sokat tanultam a hittanórán a rabbitól. Azért jártam szívesen hittanórára, mert a rabbi nagyon művelt és intelligens volt. Schindler Józsefnek hívták. Nálunk bát micvá nem volt Szegeden.
