Székely Sára a szüleivel

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Gyergyószentmiklós
    Fénykép készítésének éve:
    1934
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Románia
    Ország neve ma::
    Romania
Ez a legrégebbi fénykép, ami rólam és a szüleimről megmaradt -- négy éves voltam. A szüleim ünneplőruhában vannak. Édesanyámon egy jellegzetes fejkendő van, a zsidó tradíció szerint neki nagyon rövidre le kellett legyen vágva a haja. De nem parókát viselt, hanem kendőt. Rajtam egy selyemruha volt, amit édesapámnak a húga, Geller Frida varrt nekem, aki varrónő volt. 
 
Édesanyámat Tabák Évának hívták, a lánykori neve Fischer Éva volt. Szurdokon született, Máramarosban, 1908-ban. Tudott jiddisül, románul jól, magyarul jól. Tudta olvasni az imádságos könyvet, és én tanítottam meg írni, amikor elmentem az árvaházba. Édesanyám Szurdokon élt, aztán [Máramaros]Szigeten -- ott ismerkedett meg apámmal, tehát jöttek lefelé, dolgozni. Anyám kislánykora óta szolgált [Máramaros]Szigeten, apám pedig munkás volt a fűrészgyárban, ugyanott, Máramarosban, és ott voltak a házasságközvetítők, sádhen volt a nevük. Tudták, hol vannak szorgalmas lányok -- gondolom, hogy így ismerkedtek meg. Nem hinném, hogy nagyon boldogok voltak. Anyám családjában becsvágyóbbak voltak. Szegények voltak, de ki akartak szabadulni a szegénységből, el akartak érni valamit. Az apám családjában nagyon jó emberek voltak, csendesek, békések, elégedettek azzal, ami van. Nagyon nehéz munkát végeztek a fűrészüzemben, a favágásnál az erdőben, de csendesek, szelídek voltak. Tudom, hogy [a szülők] 1930-ban eljutottak Gyergyóhódosra, amikor megszülettem, ott házasodtak össze. Anyám cseléd volt különböző családoknál [Máramaros]Szigeten, a férjhezmeneteléig, azután háztartásbeli volt úgy 1932-33-ig, majd elkezdett bejárónőként dolgozni különböző családoknál, és a gyár irodáit is takarította.
 
A születésem után pár hónappal a szüleim beköltöztek Gyergyóhódosról, Salamás mellől Gyergyószentmiklósra, a mai Hargita megyében. Itt a "Darvas Mór és Fiai" fűrészgyár területén laktunk, ahol magyarok is voltak, és nagyon sok zsidó. Zsidók voltak ezek, akiknek volt fűrészgyáruk négy gáterrel -- a gáter az a gép, ami a rönkökből deszkát vág -- és körfűrésszel. A gyárnak legalább száz--százharminc munkása volt, akiknek körülbelül a fele volt zsidó -- máramarosiak vagy már a Székelyföldön születettek. A város területén öt-hat ilyen gyár volt, mindnek zsidók voltak a tulajdonosai, és mindegyikben a munkásoknak legalább a fele zsidó volt. Nem mindegyikben volt lakótelep. A Rubin-telep volt a legnagyobb, a főutcán. Mi az állomáson túl voltunk, a Darvas-telepen -- nincs már semmi sem ott, megnéztem.
 

Interjú adatok

Interjúalany: Sára Székely
Interjúkészítő neve:
Ada Diaconu és Cosmina Paul
Interjú készítésének hónapja:
Február
Interjú készítésének éve:
2005
Kolozsvár, Románia

Kulcsfigura

Sára Székely
Születési év:
1930
Születési hely:
Gyergyóhódos
Foglalkozása
II.világháború után:
Egyetemi idegen nyelvi tanszék vezetője
Névváltozás
  • Születési név: 
    Tabák Sára

Másik személy

Éva Tabák
Születési év:
1908
Születési hely:
Szurdok
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Country of death:
Poland
Halálozási hely:
Auschwitz
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartási cseléd, segédmunkás

További képek ebből az országból

Dr. Ehrenfeld Asher rabbi Désen
Csernovits Sámuel
Lövith Margó és Bilman Lia

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8