Stern Zoltán

Stern Zoltán
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Ungvár
    Fénykép készítésének éve:
    2002
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Ukrajna
    Ország neve ma::
    Ukraine
Ez a képem 2002-ben készült, Ungváron. Így nézek ki most. 1965 óta dolgozom ügyvédként. Az emberek jönnek hozzám, és én megvédem őket. A múlt évben az 'Ukrajna kiváló jogásza' címet adományozták nekem. Kárpátalján egyedül én kaptam az ügyvédek közül ilyen elismerést. Az erkölcsi megbecsülésen túl ez a cím nyolcvanöt hrivnya kiegészítést jelent a nyugdíjamhoz, melyet 2004. január elsejétől fogok megkapni. Ez a kiegészítés is számít nekem, mert nincs megtakarított pénzem. A nyugdíjam annyi, mint a legtöbb ukrán nyugdíjasé: százötvenhét hrivnya. Számomra a vagyont az emberek jelentik: a barátok, akikből hosszú életem során nem kevésre tettem szert, és azok a jó emberek, akikkel összehozott az élet. Ungváron sokan ismernek engem, tisztelettel és bizalommal fordulnak hozzám. A barátaim között vannak zsidók is, ukránok is, magyarok is. Az ember nemzetisége számomra közömbös, a lényeg az, hogy rendes, jó ember legyen. A többi engem nem érdekel. De azért úgy alakult, hogy több zsidó van a barátaim között. A zsidók mindig is közel álltak hozzám. Nagyon aggódom értük, mindig fáj látnom az antiszemitizmus megnyilvánulásait. Az 1980-as évek végén elkezdődött a peresztrojka. Először szkeptikusan álltam hozzá, nem hittem a pozitív változásokban, a totalitárius berendezkedést megingathatatlannak hittem. Aztán a változásokat a saját életemben is érezni kezdtem. A peresztrojka tényleg olyan szabadságot adott nekünk, ami a Szovjetunió lakói számára szokatlan volt. Lehetett végre a KGB-től való félelem nélkül levelezni a külföldön élő rokonokkal és barátokkal, meglátogatni őket és meghívni magunkhoz. A sajtóban, a televízióban elkezdtek olyan dolgokról is beszélni, amikről korábban az emberek még suttogva és közelállókkal sem nagyon mertek beszélni: a Szovjetunióban zajlott megtorlásokról és a törvénytelenségekről. Valóságos információlavina zúdult ránk nyomorúságos szovjetunióbeli életünkről és jogfosztottságunkról. Sajnos, sokan megpróbálták mindezt nem meglátni és meghallani, hiszen a Szovjetunióról, a kommunista pártról és sok minden másról alkotott elképzeléseik omlottak össze. Persze, nehezebb lett a megélhetés, megjelent a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal. De számomra az volt a legfontosabb, hogy több szabadságot kaptunk. A másik, aminek nagyon örülök, az, hogy a peresztrojka után fölélénkült a zsidó élet. Ungváron rögtön megnyílt egy zsinagóga, bár akkor még nagyon kevés zsidó járt oda, főleg idősek. De Ukrajna függetlenné válása után a zsidó ifjúság közeledni kezdett a zsidó identitáshoz. Most már nincs olyan, ami korábban előfordult, hogy sábeszkor a zsinagógában nem volt annyi ember, amennyi a minjánhoz kell. Én zsidó vagyok, voltam és leszek. Az utóbbi években minden sábeszkor és a zsidó ünnepeken elmegyek a zsinagógába. Otthon is minden nap imádkozom

Interjú adatok

Interjúalany: Zoltán Stern

Kulcsfigura

Zoltán Stern
Születési év:
1919
Születési hely:
Kishídvég
Foglalkozása
II.világháború után:
Ügyvéd

További képek ebből az országból

Bence Miklós
Moskovics Iván
Neubauer Ignác egy barátjával, Schönberger Mojséval
Rosenberg Lilly
Neubauer Ignác feleségével, Ljubovval és unokájával, Róberttel
Ringel László fia, Mihály és lánya, Vera

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8