A kép a Venezuelába tartó óceánjárón készült 1957 májusában, valahol az Atlanti-óceánon. Miután 1956 decemberében elhagytuk az országot, és viszontagságos körülmények közepette Bécsbe érkeztünk, váratlan nehézségeink adódtak. Öt hónapig tartott az ügyintézés Bécsben, hogy Venezuelába tudjunk menni, ezért ott, a helyszínen is regisztráltatni kellett magunkat. Azonkívül a férjem jelentkezett munkára, hogy addig is tudjon a szakmájában dolgozni. És az történt, hogy az elutazásunk előtt három vagy négy nappal közvetítették ki őt egy nagyon jó állásba. Az első időkben annyi jelentkező volt, hogy nem tudtak a szakmájában munkát adni, ő pedig nem akart mást vállalni. Nekem is ajánlottak valamit egy baromfiüzletben, de hát a gyerektől nem tudtam igazán munkát vállalni. Mikor az útleveleink elkészültek, és a vízumjaink megvoltak, innen indultunk Venezuelába. Itt már boldog nyugalommal tekintünk a jövőnk elé.
A mi kimenetelünknek tulajdonképpen nemigen voltak egzisztenciális okai. Talán a legfontosabb szempont az volt, hogy nagyon féltettem a férjemet. 1956 októberében egy hétig nem jött haza, és nem tudtam róla semmit, és a család sem. Azt a hetet átsírtam. És akkor talán úgy éreztem, hogy egy csendesebb helyre kellene menni, egy olyan helyre, ahol nem kell mindig valamitől félni.
Polgár Ferenc a lányával
Megosztás
Photos from this interviewee
The Centropa Collection at USHMM
The Centropa archive has been acquired by the United States Holocaust Memorial Museum in Washington, DC. USHMM will soon offer a Special Collections page for Centropa.
Academics please note: USHMM can provide you with original language word-for-word transcripts and high resolution photographs. All publications should be credited: "From the Centropa Collection at the United States Memorial Museum in Washington, DC".
Please contact collection [at] centropa.org (collection[at]centropa[dot]org).
