Nyitrai Lászlóné fiatalasszonyként

Nyitrai Lászlóné fiatalasszonyként
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Pécs
    Fénykép készítésének éve:
    1947
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez a kép a háború után készült, Pécsen. Ez egy türkiz színű pulóver, amit még a fiam születése előtt hordtam, egészen biztos. 1945 júniusában érkeztem vissza Budapestre a deportálásból, és egy hetet töltöttem a nagybátyámnál, Sövény Vilmosnál a Szent István körút 26-ban. Akkoriban nem állt még helyre a vonatközlekedés az országban. Pécsről jött föl minden héten egy teherautó Budapestre, és a pécsieket levitte a városba. Amikor leértem, a bátyám már otthon lakott a régi lakásunkban, és én is hazamentem. Ezután én vezettem a háztartást, és dolgoztam a kereskedésben, a pénztárban ültem. Közben 1946-ban férjhez mentem. A férjemet Nyitrai Lászlónak hívták, 1906-ban született, Pécsett, tizennyolc évvel volt idősebb, mint én. Õ is zsidó volt. Ismertem a háború előtt is, még gyerekkoromból, de neki akkor volt felesége és egy kisfia. A kisfiát nem is ismerte, mert Lacit elvitték munkaszolgálatra nem sokkal azt követően, hogy a gyermek megszületett. Aztán a felesége meg a kisfiú nem jött haza Auschwitzból. Amikor leszerelt, már ismertük a családon, illetve a bátyámon keresztül egymást, és gyakran kijött hozzánk vacsorázni. Olyan kevés pécsi maradt meg, hogy összejártunk találkozni, beszélgetni. Így kérte meg egy idő után a kezemet, annak ellenére, hogy tizennyolc év volt közöttünk a korkülönbség. Volt egy öccse, Sándor és egy bátyja, Ferenc. Laci érettségi után a szülei terménykereskedésében dolgozott. Arra emlékszem, hogy az egyik nagybátyjának volt egy cementgyára Pécsett, az öccse ott dolgozott. A szülei Auschwitzban, a testvérei munkaszolgálatban haltak meg. Laci a háborút követően 1950-ig a szülei terménykereskedését vezette. Mikor férjhez mentem, összeköltöztünk a lakásába, és akkor már ott vezettem a háztartást. Aztán megszületett 1947-ben a fiam, ezért ritkábban jártam az üzletbe, szerdán és szombatonként, amikor hetivásár volt. Ilyenkor bejöttek Pécsre a környékbeli parasztok eladni a terményüket. Szombaton délután ötig voltunk nyitva. A szüleim háza egy L-alakú sarokház volt, a szigeti országút mellett. Ez az út vezetett Szigetvár felé, amolyan főútvonal. Miután a vásárban eladtak mindent a gazdálkodók, utána jöttek a vas- és fűszerüzletbe vásárolni kerti szerszámokat, szöget, fúrókat, gömbvasat, lisztet, cukrot, kakaót, szardíniát, szalámit egészben, mindent nagy tételben, amikre a gazdaságokban és az ottani háztartásokban szükség volt. Volt medvecukor és szentjánoskenyér, de mind a kettőt utáltam gyerekkoromban is. Egészen 1950-ig dolgoztam a kereskedésünkben, az államosításig. Egyszer megjelent két férfi, felvette a leltárt, és mondták, hogy mehetünk. Ennyi volt az államosítás. Utána Pestre költöztünk. Két fiunk született, István 1947-ben Pécsen, Pál 1951-ben Budapesten. Nem neveltük a fiúkat zsidónak. 1947-ben és 1951-ben nem volt szó arról, hogy ki zsidó és ki nem. Én 1953-ban álltam munkába, a vendéglátóiparban találtam állást. Miután nem volt diplomám, a vendéglátás volt szinte az egyetlen lehetőségem az elhelyezkedésre. A vendéglátóipar olyan volt, mint az idegenlégió, mindenkit fölvettek, aki dolgozni akart. Így kerültem először tisztviselőnek, aztán üzletvezető-helyettesnek. Végül harminchét évig dolgoztam a vendéglátóiparban. Az ötvenes évek közepén, a Kálvin téren, a Korona szálló helyén volt egy cukrászda. A dobostortás Dobos C. Józsefnek a cukrászdája volt, egy óriási kerthelyiséggel, ahol most a szálloda egyik része működik. Ezután a Tulipán Presszóban dolgoztam tizenhét éven keresztül, ami a mostani Nádor utcában volt, de amit előtte Münnich Ferenc utcának hívtak, a Szabadság térnél. Az utolsó három évemet a nyugdíj előtt a Novotel szállóban töltöttem. Mindig szerettem a munkámat, mert szerettem emberek között lenni.

Interjú adatok

Interjúalany: Lászlóné Nyitrai
Interjúkészítő neve:
Siklósi Viktória, Lehotzky Zsuzsa
Interjú készítésének hónapja:
Július
Interjú készítésének éve:
2005
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Lászlóné Nyitrai
Zsidó név:
Gitl
Születési év:
1924
Születési hely:
Pécs
Foglalkozása
II.világháború után:
Vendéglátó-ipari üzletvezetõ-helyettes
Névváltozás
  • Születési név: 
    Spitzer Judit
    Névváltoztatás éve: 
    1945
    Névváltoztatás oka: 
    Asszimiláció, magyarosítás
  • Születési név: 
    Sövény Judit
    Névváltoztatás éve: 
    1946
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

Additional Information

Also interviewed by:
The Shoah Visual Foundation
Date of interview:
1999

További képek ebből az országból

Deutsch Ferencné fõiskolai osztálytársaival
Altman Károlyné és Altman Ignácné
Surán Györgyné és Szécsi Endréné
Bence Miklós üzleti vacsorán
Bozóky Emil és családja
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8