Kép
Ez egy kép az anyukámról, Lőb Kálmánnéról. A kép akkor készült, amikor az anyukám útlevelet csináltatott magának, hogy elutazzon Alexandriába, ahol a testvére lakott. A kép 1927-ben készülhetett Kolozsváron, hiszen akkoriban még Bánffyhunyadon laktunk, ahol nem volt lehetőség fényképezkedni, szóval el kellett utazni Kolozsvárra a fényképészhez. Anyukámon természetesen kalap van, mint mindig, amikor elment hazulról. A kalap alatt egész rövidre volt vágva mindig a haja, otthon kendővel kötötte be a haját. Parókát csak nagyon ritkán viselt, én nem is nagyon emlékszem. Persze erre az elutazására sem, hiszen akkor én még csak két éves voltam, így inkább a nővérem elmesélése után tudok én is mondani az egyiptomi rokonságról és anyukám utazásáról.
Anyuka 1927-től 1929-ig volt Egyiptomban. Még élt az anyja Jeruzsálemben; a nagypapa hamarabb meghalt. És élt a nővére, Szárá, ott lakott Alexandriában, és ők meghívták, és ott volt két évig. A nagynéném kitanulta a szülészetet, és Alexandriában szülésznő lett, a férje, a nagybácsi sakter volt. Nagyon jól bevált nekik ez az élet, jómódban voltak. Volt egy gyönyörű nagy házuk. A szombatot tartották, de utaztak szombaton. Azt mondta Szárá, hogy nem bűn utazni, mert nem ő vezeti a villamost. Modern nő volt. Haja volt, nem hordott parókát. Zsinagógába jártak. Nagy zsidó közösség volt Alexandriában. Sok nyelven beszéltek, spanyolul, arabul.
Anyuka tudott varrni, de ez volt az ő balsorsa talán. Első nap, mikor megérkezett, már egy csomó munkát szereztek neki, és két évig ott varrhatott, de hogy pénzt adjanak, amiért eredetileg ment, hogy kihozza a családot, hogy segítséget szerezzen vagy kölcsönt, olyanról szó se lehetett, hanem hogy ő keresse meg. Mit lehetett megkeresni varrásból annyit, hogy hat gyereket ki lehessen vinni?! Szegény varrt, varrt, és két év után az édesapám megunta, hogy már nincs itthon, és írt neki, hogy jöjjön haza, mert már a nagymama nem bírja, és ez így nem megy tovább. Ő letette a tűt, mindent, egyik napról a másikra otthagyott mindent, megint levágatta a haját, és hazajött. Aztán folytatódott az élet úgy, ahogy azelőtt volt.
