Újvidéken készült rólam a kép 1995-ben.
A mostani a második házasságom. Az első feleségem, Vera szerb volt. Mint a legtöbb szerb, a háborút otthon, a Szerémségben élte át. A lányom az első házasságomból való. A második házasságomból nincs gyerekem. 
A második feleségem, Anna Újvidéken született. A kórházban dolgozott, ahol én is. Nem ismertem a szüleit. Mindketten nyugdíjasok vagyunk. Én a zsidó hitközségnél dolgozom, amennyit csak tudok. Egy időben még tisztségem is volt a hitközségnél. 
Mindig is különös érzékenységgel gondoltam Izraelre, és még ma is ugyanígy érzek. Eddig már tizenháromszor vagy tizennégyszer jártam Izraelben. A feleségem körülbelül négy hónapig dolgozott Izraelben, amikor nyugdíjba ment. A véletlen műve volt, hogy Izraelben kaptunk munkát, így mind a ketten ott dolgoztunk a Holt-tengernél. 
Van egy lányom, Olga. Részben zsidóként neveltük, és azt mondja, annak is érzi magát. 1952. augusztus 2-án született Belgrádban. Óvodás kora óta Újvidéken lakik. Orvosi egyetemet végzett, szakterülete a biokémia lett, és biokémikusként dolgozik egy laboratóriumban az orvosi fakultáson. Unokáim nincsenek. 
Én orvos vagyok, és ezt a hivatást gyakoroltam egész életemben. Nem vagyok vallásos. Inkább cionistának érzem magam, hiszen fiatal koromban a Hasomér Hacair ifjúsági mozgalomban nevelkedtem, és ez nem volt vallásos szervezet. A hadseregben a háború végén szolgáltam, mindössze néhány hónapig. Kétnyelvű vagyok, anyanyelvem a magyar és a szerb. Ezenkívül beszélek németül és egy kicsit angolul. 
A kommunizmus bukása óta semmi nem változott, amikor leomlott a berlini fal, semmi sem változott. Szekularizált a hitközségünk, nincs különösebb vallási élet. Ennek ellenére Ros Hásánát és még néhány ünnepet megtartunk. 
Nehéz kérdés, miért nem vándoroltam ki Izraelbe. Magam sem tudom, miért nem mentem. A bátyám úgy gondolta, hogy egy ügyvédnek nincs ott perspektívája. Én akkor még csak diák voltam, mivel foglalkoztam volna? Ő nem ment, én sem mentem. Így hát itt maradtunk. 
A svájci jóvátételi alaptól és a Claims Conference-től kaptam kárpótlást.
      
  Kovács Tivadar
A Centropa-gyűjtemény az USHMM-ben
A Centropa archívumát megvásárolta a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum (USHMM). Az USHMM hamarosan egy, a gyűjteményt bemutató oldalt hoz létre a Centropa anyagai számára.
Tudományos kutatók figyelmébe: Az USHMM az interjúk eredeti nyelvű, szó szerinti átiratait, valamint a nagy felbontású fényképeket is elérhetővé tudja tenni. Minden publikációban kötelező feltüntetni a következő hivatkozást: „A Washingtoni Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeum Centropa-gyűjteményéből”.
További információért, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk a collection [at] centropa.org e-mail címen.
 
         
 
 
 
 
 
 
 
 
 
