Kohn Sándor cionista barátokkal

Ez a fénykép a Retyezát hegységben készült. Én a második vagyok a második sorban (aki sapkát visel), a cionista csoporttal vagyok: az első Mandel Péter (mérnök az Egyesült Államokban), aztán következem én, majd Jákob Péter (mérnök Németországban), a szemüveges Schiller Miki (mérnök az Egyesült Államokban) és Berger László (orvos Izraelben). Miki előtt Kara Tamás van (orvos Izraelben, Jeruzsálemben), előttem Dózsa Gyuri (mérnök Ausztráliában), majd jobbra Seiner Stelian (mérnök az Egyesült Államokban).

Az iskola alatt egyaránt voltak zsidó és nem zsidó barátaim, de több zsidó barátom volt, mert amikor még megvoltak a cionista szervezetek, én is tevékenykedtem Aradon. Mindez 1944 után volt. Én a Hanoár Hacioni szervezetben [lásd: Hanoár Hacioni Romániában] voltam, és voltak zsidó barátaim, akikkel iskola után találkoztunk, sétáltunk stb. A szabadidőnkben sportoltunk is, pingpongoztunk, evezni is jártam egy csapat zsidóval. De voltak román barátaim is.

Hétvégenként, nyáron a Hármas-szigetre [Trei Insule] jártunk, a Maros partján, Aradtól öt-hat kilométerre -- akkor még nem voltak ott nyaralók (csak kettő-három), sokkal szebb, sokkal természetesebb volt, mint most. A teljes zsidó baráti kör oda járt, kirándultunk a Világos [Siria, 30 km-re Aradtól] körüli dombokon. Reggel a cionista szervezet székhelyén találkoztunk, énekeltünk, játszottunk, szórakoztunk? Vakációban jártunk sízni a barátaimmal, mind zsidókkal. Még most is van egy nagyon jó gyerekkori barátom, de akkor több volt a közös tevékenység. Egyesekről már azt sem tudom, élnek-e még. Vagy kettő kint van az Egyesült Államokban. De már nem tartjuk a kapcsolatot, mert mindenkinek van családja, és idővel az érzések elhalványulnak, áttevődnek a gyerekekre?