Fényes Ervin iskolai szereplés alkalmából

Fényes Ervin iskolai szereplés alkalmából
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1938
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
    Name of the photographer / studio:
    Csathó
Ez itt Pubi [Fényes Ervin], kisiskolásként, az 'Egyszer egy királyfi, mit gondolt magában' címû opusban, õ volt a királyfi. A kép Kispesten készült, 1937-ben vagy 1938-ban. A fiam, Fényes Ervin 1929. július huszonötödikén született. Persze nem a legjobbkor, mert a gyerek jön a leghamarabb, és ha nem lettem volna olyan tudatlan? A gyerekem kilenc hónapos volt, amikor az üzletet nyitottam. Ez egy olyan kis kalaposbolt volt, ahol mindent magunk állítottunk elõ. A Teleki téren vettük a tükröt, saját kezûleg csináltuk a dobozokat, nagyon egyszerû módon lett ez a kis bolt berendezve, de elsõ pillanattól kezdve ment. 1930. május harmincadikán nyitottam. A gyereknevelésben nevelõanyám nem segített, egyetlen egyszer nem jött el, hogy vigyázzon a fiamra. Nekem alkalmazottat kellett tartanom ahhoz, hogy a gyerekemre vigyázzon valaki, ha én nem vagyok otthon. Vettem egy fiatalt, akirõl gondoltam, hogy a gyerekemmel is törõdik, meg a lakást is ellátja. Késõbb, amikor már jobban ment nekem, vettem egy német nõt is. Hat évesen adtam Ervint iskolába. Kilenc évig hegedült, konzervatóriumba járt, és nagyon nagy reményeket fûztek hozzá a tanárai. Mûvésznek készült, hegedûmûvésznek. Semmi nem lett belõle. Együtt vagoníroztak be a fiammal. Nagyon meleg volt, mert ez júliusban volt. Marhavagonokban szállítottak, õrületes tömeg volt. Három napig utaztunk, éjjel-nappal, borzasztó körülmények között. Jóformán ülni is alig lehetett. A gyerekem százkilencvenkettõ centiméter magas volt, és szegénykémet, mint egy colstokot, úgy kellett összehajtogatni. Szeretett volna mindig kinézni a rácsos ablakon. Mondtam, hogy 'Fiam, ülj le, mert kevesebb helyet foglalsz'. Nem volt sem vizünk, sem ennivalónk, semmink nem volt. Három nap után, július tizenkettedikén megérkeztünk Birkenauba. Kiszállítottak, mindenki magához vette a holmiját, mindenki igyekezett valahogy védekezni a meleg ellen. Az volt az elsõ, hogy a gyerekemtõl elválasztottak, mindenkinek megmondták, hogy ebbe vagy abba a csoportba álljon. Olyan zûrzavar volt az agyamban, hogy nem tudtam felfogni. Álltam bénult aggyal. Ott termett a gyerekem, ölelt, csókolt, és sírva mondta, hogy 'Anyukám, meg fogod látni, hogy találkozunk, meglátod, hogy találkozunk!'. Õ jobban tudott gondolkodni, mint én. Én csak reszkettem, folyton attól féltem, hogy elkapják, és a szemem láttára agyonütik, mert otthagyta a sorát. Folyton csak azt mondtam, hogy 'Menj vissza, kisfiam. Menj vissza. Nehogy valami történjen'. Õ meg, szegénykém, õ vigasztalt engem. Ez egy borzalom volt. Mikor visszajöttem, teljesen fásult állapotban voltam. Csak az tartotta bennem a lelket, hogy egy ismerõs azt mondta, hogy a fiam él. Mikor ezt megtudtam, azt gondoltam magamban, hogy 'Hála istennek, legalább a gyerekem életben van, és így el tudom viselni a csapást'. Aztán pár nap múlva jöttek hozzám olyan asszonyoknak a férjei, akiket Bergen-Belsenbe vittek. Jöttek a feleségük után érdeklõdni, és azok mesélték, hogy a gyerekemmel együtt voltak. Onnan tudtam meg, hogy az én gyerekem már nem él. Kiderült, hogy a betegtranszporttal ment el, de õ nem volt beteg, csak ragaszkodott egy kispesti férfihez, akit még itthonról ismert. Ez egy nagyon jómódú ember volt, kereskedõ volt itt, Kispesten, üzlete volt. Ez az ember képviselõ volt, egy mûvelt, intelligens ember, és az én gyerekem jól érezte magát vele. Mindenkinek kellett valaki, akivel két szót váltson. Mindenkinek kellett valaki, akihez tartozzon. Akinek nem volt gyereke vagy testvére vagy anyja vagy apja vagy nem tudom, kije, ismerõsökkel barátkozott.

Interjú adatok

Interjúalany: Józsefné Bársony
Interjúkészítő neve:
Lázok Klára és Kutasi Viktória
Interjú készítésének hónapja:
November-Május
Interjú készítésének éve:
2004-2005
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Ervin Fenyes
Születési év:
1929
Születési hely:
Budapest
Ország neve a fénykép készültekor::
Magyarország
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Country of death:
Poland
Halálozási hely:
Auschwitz

További képek ebből az országból

Haskó Lajosné munka közben
Weisz Gáborné
Goldstein Lenke
Baráti társaság a Palatinus strandon
B. Sándor és H. Klára esküvõje
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8