Dezső Árpád a kávéházban

Ezen a képen édesapám látható legénykorában egy kávéházban. Ezt a felvételt a tükör segítségével készítették, apámon egy úgynevezett plasztron van, azaz olyan ing, aminek csak eleje van. Apai nagyapám, Deutsch Ignác papírügynök volt, egy úton rosszul lett, többet nem látták, meghalt. Hét gyerekkel -- négy fiú, három lány -- maradt özvegyen a nagyanyám. Apám a negyedik fiú volt. Dezső Árpádnak hívták. Ő magyarosította a nevét kábé tizenhét-tizennyolc éves korában Deutschról Dezsőre. Az okát nem tudom, és a testvérei közül a lányok voltak azok, akik nem magyarosítottak, a fiúk igen. Minden gyerek érettségizett, és olyan szakmát tanult, amivel meg lehetett élni. Például az apám a bőrszakmát, Miklós vegyészetet, Pali textilszakmát, Andorról nem tudok, a lányok mind tudtak varrni is. A lányok gyönyörűek voltak, és valamennyien jómódú fiúkhoz, bankfiúkhoz vagy tőzsdésekhez mentek feleségül, ami akkor nagyon sokat jelentett. A fiúk jóképűek voltak, és nem szerelemből nősültek. Mindannyian érdekből házasodtak, egyre gazdagabb nőket vettek feleségül.