Bozóky Johanna

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1927
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Anyám van a képen, Bozóky Johanna. 1927-ben készült a kép Budapesten. Azt hiszem, pár hónappal azelőtt mehetett férjhez, mielőtt ez a kép készült. Nem is tudtam a képről, a svédországi unokaöcsém küldte el nekem, miután az anyja, az én unokatestvérem, Meier Aliz meghalt. Anyám Petrozsényben született, 1903-ban, négy évet járt gimnáziumban. Tudom, hogy hogyan ismerkedtek meg a szüleim. Volt egy nagynéném, édesanyámnak az unokatestvére, Viktória, aki édesapám fivérének, Emilnek volt az első felesége. Ott ismerkedtek össze, a családban. Édesanyám gyakran jött fel Erdélyből, Budapesten az unokanénjénél szállt meg, egyéb rokonai is voltak ott, apám természetesen látogatta a fivérét, és így találkoztak. De szerelmi házasság volt, nem mások által megszervezett. 1927-ben volt az egyházi esküvőjük, zsinagógában, valószínűleg volt ketubájuk is, de nem emlékszem, hogy láttam volna. Anyám háztartásbeli volt, a háztartást vezette. Budapesti lakásunkat béreltük, tulajdonképpen egy négyszintes ház egyik lakása volt, a Csáky utcában, a 33-as szám alatt. Anyámnak volt egy segítője a házban, egy bejárónő, aki hetente egyszer jött, takarított, aztán jött tavasszal meg ősszel, amikor anyám a nagytakarításokat csinálta, vagy amikor sok volt a mosnivaló. De főzni anyám főzött. Nem volt kóser, mert az nagyon drága volt, meg aztán a lakásban nem is volt megfelelő konyha, hogy két külön asztalunk legyen az edények számára [lásd: étkezési törvények], külön kályha és edények, gond volt a hellyel is, meg a költségekkel is. Édesanyám péntek este meggyújtotta a gyertyákat, és elmondta az áldást, elkészítette a hagyományos vacsorát: péntek estére általában kalácsot készített, tejeskávét ittunk kaláccsal. Szombaton tyúkhúslevest ettünk pászkalisztből készített galuskával. Süteményt is készített Purimra, például a hámántáskát. Édesanyám szombaton soha nem dolgozott semmit az elkerülhetetlen tennivalókon kívül [lásd: szombati munkavégzés tilalma]. Amikor nagyon kicsi voltam, anyám karácsonyfát állított, egy kicsi fát, minthogy egy két-három éves kisgyereknek nem lehet azt mondani, hogy te zsidó vagy, a másik keresztény, és a házban minden gyermeknek volt karácsonyfája, láttam, amikor náluk voltam. Ajándékot nem kaptam, amikor aztán megértettem, hogy én zsidó vagyok, édesanyám többé nem állított. Néha elmentem anyámmal a piacra, amikor épp otthon voltam, mert reggelente iskolába kellett mennem. Ott volt a Lehel-piac a közelünkben, átlagos piac volt, zöldséggel, mindenfélével. Üzletek voltak a tőszomszédságunkban. Igen sok zsidó volt, akkoriban sok volt a kereskedő, volt mellettünk egy zsidó család, élelmiszerboltjuk volt. Emlékszem, hogy édesanyám ott vásárolt, és fizetésosztáskor fizetett. Ha nem volt elég pénz nála, hitelben is vásárolhatott, a kereskedő felírta a füzetbe.

Interjú adatok

Interjúalany: Mariann Farkas
Interjúkészítő neve:
Andreea Laptes
Interjú készítésének hónapja:
May
Interjú készítésének éve:
2004

Kulcsfigura

Albertné Bozóky
Születési év:
1903
Születési hely:
Petrozsény
Halálozási év:
1976
Halálozási hely:
Brassó
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
II.világháború után:
Háztartásbeli
Névváltozás
  • Születési név: 
    Seidenfeld Johanna
    Névváltoztatás éve: 
    1927
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

További képek ebből az országból

Lóránt Istvánné
Simai Ödön családjával
Markovits Pál apja munka közben
Lövith Margó
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8