Izsák Márton a mûtermében

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Marosvásárhely
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Románia
    Ország neve ma::
    Romania

Egy nagyon jó magyar fényképész, Marx Jóska fényképezte a szobrokat. Rengeteget fényképezett a mûteremben, de akkor sokat is dolgoztam. Minden hónapban vagy minden héten született egy szobor. Végig dolgoztam mindegyik idõszakban, számomra ez nem volt munka.

[Izsák Mártonnak a mûterme az Artei utcában, egy tágas emeletes ház, zölddel körülvéve.] A mûterem helyén valamikor teniszpálya volt. A saroktól [a mostani McDonald's-tól] egészen föl, ahol a mûterem van s még a mellette lévõ ház földterülete is egy Kohn Márton nevû zsidó borkereskedõé volt. Nem ismertem, egy egyszerû mészárossegédbõl lett gazdag ember. Lent volt egy borüzlet, s az emeleten laktak õk. A felesége nagy dáma volt. Jött a háború, a deportálás, nem tudom, hogy valaki visszajött-e Kohnék közül, de nem jelentkezett senki sem. Állítólag a fia életben maradt, de kinn él Amerikában. Én nem ismertem egyiket sem, csak az asszonyt, mert nagy dáma volt, s abban az idõben sétáltak az úrinõk a fõtéren. A háború után államosítottak mindent. Volt egy barátom a néptanácstól, õ volt az elnök. Kérdem tõle, hogy "Nincs egy mûterme?", s azt mondja, hogy "Odaadjuk neked ezt a helyet" - az államosított teniszpálya területét. Akkor úgy rendelkeztek a helyekkel, ahogy akartak. Nekem adták azt a területet. Itt egy nagy kert volt, amikor ideköltöztem, csak a sarokház volt lent. Mások is a telkeket ingyen kapták meg, és építettek maguknak házat. [Azóta az egész utca be van építve.] Pár év alatt nekem is volt mûtermem, három év alatt fölépítettük. Van egy fakamra az udvaron, a Bolyaiak szobrát még ott kezdtem el.

Különbözõ irányzatok vannak a szocialista realizmustól kezdve egészen az utóbbi idõk stílusirányzatáig. A képen többek között a fiatal Bolyainak van egy részlete. Itt, a mûteremben, fõleg modern szobrok vannak. Elöl az Eminescu és a Bartók fejstúdiuma látható. A szobrásznak nagy mûteremre van szüksége, mert a szobrokat mindig a megfelelõ távolságból kell nézni. Én a monumenteket elõször gipszbõl készítem el, és ki szoktam vinni az udvarra is, hogy még nagyobb távolságból lássam. Mert más, amikor az ember egészen közelrõl nézi, és más az, ami távolról is hatással kell legyen a szemlélõre. A monumentális mûveknél ez viszont nagyon fontos A Bolyaiak szobra tulajdonképpen egy tornateremben készült. Itt kezdtem el, de akkor még nem volt teljesen kész a mûterem, így egy gimnázium tornatermében csináltam, hogy megfelelõ perspektívában lássam a dolgokat. 

A Bolyaiak szobrára egy pályázatot írt ki a város vezetõsége 1955-ben vagy 1956-ban, és én nyertem meg. Csorvássy István segített nekem, már gyerekkorom óta ismerem, együtt tanultunk faragni. Ilyen nagy szobroknál általában mindig segítség kell, csak ezt nem írják általában oda, csak annak a nevét, aki csinálta. Rengeteg munka volt vele. Az ember ilyenkor elolvas mindent a két Bolyairól. [Bolyai Farkas (1775-1856), matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1832). Fia, Bolyai János (1802-1860) matematikus a nemeuklédeszi geometria megalapozója. - A szerk.] Mind a két Bolyainak ismertem az életét, tudtam, milyen emberek voltak. Az öreg Bolyait mint az apát leültettem, a fiatalt pedig állva csináltam. A szobrot meg kell komponálni. Így láttam jónak, ebben a pozícióban, ez tetszett a legjobban. Volt Bukarestben egy nagyon jó nevû magyar zsidó festõ, Szõnyi Pista , és jóban volt a miniszterrel. [Szõnyi Isván: Bánlakon született 1913.-ban, a temesvári Szépmûvészeti Fõiskolán majd Párizsban tanul, 1967-ben Bukarestben hal meg. - A szerk.] Egyszer felhívott a miniszter (Bezincescu) 1956-ban, s azt mondja: "Ne csinálj ilyen modern dolgokat." 

Az 1980-as években már nagyobb szabadságuk volt a mûvészeknek, mint kezdetben, a kommunista idõszak kezdetén, amikor nagyon szigorúak voltak a modernizmussal szemben. Késõbb aztán már engedtek. Ez a "Bolyaiak szobra" akkor szörnyû modern volt. [1957 szeptembere óta a marosvásárhelyi Bolyaiak terén található, a Bolyai Farkas Líceum elõtt. - A szerk.] Most már országszerte ismert emlékmû, az idõt kibírta. Jó érzés az, ha elmegy az ember a szobra elõtt - s minden nap arra járok -, és azt látja, hogy jó munka. Megszoktam, hogy a város szimbólumává vált. Szerintem a legjobb monumentjeim közé tartozik. Ha 50 esztendeig jó volt, akkor a következõ 50 esztendeig is jó lesz.

Interjú adatok

Interjúalany: Márton Izsák
Interjúkészítő neve:
Molnár Ildikó
Interjú készítésének hónapja:
Július
Interjú készítésének éve:
2002
Marosvásárhely, Romania

Kulcsfigura

Márton Izsák
Születési év:
1913
Születési hely:
Galócás
Halálozási év:
2004
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II.világháború után:
Szobrászművész

További képek ebből az országból

Bacher Jakab
Fuchs Anna
Lövith Egon a róla írt könyv bemutatóján
Lázár Gábor

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8