A máramarosszigeti zsinagóga

A képen a máramarosszigeti zsinagóga látható. A család gyűjt minden dokumentumot, ami Máramarosról szól. Ezt a képet a Jad Vasemből kaptuk. Máramarosszigeten jelentős zsidó közösség élt 1944-ig. Szinte mindenkit Auschwitzba deportáltak. Ma két zsidó család lakik a városban, ők gondozzák az izraelita temetőt.
 
Máramarosszigetről több híres ember származott, akiket még én is ismertem. Ismertem a Gerő nénit, aki özvegy zsidóasszony volt. Három nagyon tehetséges gyereke volt, az egyik, a Sanyi [Gerő Sándor], aki aztán később itt a budapesti Fiumei úti baleseti klinikának [Baleseti Intézet] lett az igazgatója [Gerő Sándor egyetemi tanár (1904-1992) az 1950-ben létesített budapesti III. sz. Belklinika igazgatója volt. -- A szerk.]. A felesége pedig a Körmöczy Zsuzsa nevű teniszező volt, aki talán az egyetlen magyar wimbledoni bajnoknő volt [Körmöczy Zsuzsa (1924--2006) bronzérmet nyert 1958-ban, Wimbledonban. -- A szerk.]. Ez a Gerő Sanyi korrepetálta a Zoli bátyámat időnként, mert nem volt egy jó tanuló. Máramarosszigeti Elie Wiesel is, aki Nobel-díjas lett. Elie Wiesellel nem voltunk különösebben baráti viszonyban, de ő a város leghíresebb szülötte. 
 
Gyerekkoromban már négyévesen korcsolyáztam. Síelni is megtanultam, de azt később. Rendszeresen jártam síelni meg kirándulni. Máramarosszigetnek gyönyörű fekvése van.  Egy hatszáz méteres hegy, a Szalaván is a város ékessége volt, amellett három folyó torkolatánál: a Tisza, az Iza és a Róna partjainál terül el. Egyik legszebb helye volt az úgynevezett Malomkert. Ez egy nagyon szép ligetszerű hely volt, bent a városban. Én óvodába ugyan nem jártam, de arra emlékszem, hogy sok gyerek játszott ott, ha jó idő volt.
 
A szüleimmel nem igazán jártunk nyaralni. Nem emlékszem, de valószínű, hogy nem.