Ez én vagyok. Az Andrássy úton ülök egy padon. Ahogy elnézem, ez az 1950-es évek eleje lehet.
Az első férjemmel, Tibor Györggyel a Zeneakadémián ismerkedtem meg. Ő akkor már végzett, hegedűs volt. 1943-ban házasodtunk össze titokban, mert nem helyeselték volna a szüleim, mert nem volt egzisztenciája, munkaszolgálatos volt. De kiderült, és akkor kivettünk egy albérleti szobát. Én latinórákat adtam, nagyon jól kerestem, volt vagy húsz tanulóm, a férjem pedig az akkori székesfővárosi zenekarban hegedült.
A férjem a háború után rögtön jelentkezett az Operaháznál, és rögtön fel is vették a zenekarba. Fizetés nem volt, hanem mindenki kapott olyan élelmiszert, amit az Opera meg tudott szerezni. Aztán az Operettszínháznak lett a hangversenymestere, aztán később a Rádiózenekarban volt. Egy ismerősünk visszament a saját lakásába, és üresen maradt az a lakás, amiben a háború alatt volt, oda költöztünk. Kétszobás udvari lakás volt, és sötét. Központi fűtése volt, ami természetesen nem működött. Volt konyha, fürdőszoba. Addig maradtunk, amíg meg nem hallottam, hogy itt a VI. kerületben -- ahova engem mindig húzott a szívem -- egy lakás üres lett, ami ugyan szuterén volt, de besütött a nap. És onnan én 1952-ben költöztem ide, ebbe a lakásba. Ezt a lakást úgy kaptuk, hogy itt a házmester szabó volt, és a férjem nála alakíttatta és javíttatta a ruháit. Az szólt, hogy itt meghalt ennek a lakásnak a lakója. Ez egy hármas társbérlet volt. Két szoba volt a miénk, közös konyha, közös fürdőszoba, húsz évig.
A háború után bekerültem a férjem révén egy egészen más körbe, és akkor kezdtem a kottákkal foglalkozni. A férjem hazahozta nekem -- akkor már az Operettszínházban dolgozott -- az új darab partitúráját, és abból kellett kiírnom az egyes szólamokat az egyes zenészek részére. Így kezdtem. Aztán fölvett a Szerzői Jogvédő Hivatal, és ott megtanultam megfejteni mindenféle kéziratot, a zeneszerzők írását kiolvasni, és az esetleges hibáikat kijavítani. Később a Zeneműnyomdában, aztán a Zeneműkiadóban dolgoztam. Nagyon jó volt, nagyon szerettem, és jól meg is fizették.
