Goldman Dezsõné

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Beregszász
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Szovjetunió
    Ország neve ma::
    Ukraine
A férjem édesanyja van a fotón, aki Auschwitzban maradt. Nem találkoztam vele, nem ismertem. Goldman Dezsőnének hívták, a lányneve Grünstein Henrietta. Õ is Nagyberegen, Kárpátalján született, az Osztrák--Magyar Monarchiában. Nem ismertem, nem tudok róla szinte semmit. Én Nagyberegre csak 1945 után mentem, akkor pedig ő már nem élt, nem tért vissza a táborból, ahová elhurcolták őket.
 
A férjemet Pálmai Sándornak hívták, ez magyarosított név Goldmanról, de maradjunk a Pálmainál. Borsován született 1922-ben. Ez ma Kárpátalja, akkor Csehszlovákiához tartozott [lásd: Első Csehszlovák Köztársaság] [Nagyborzsova -- kisközség volt Bereg vm.-ben, 1910-ben nem egészen 800 főnyi lakossal. Trianont követően Csehszlovákiához került, Kárpátalja elfoglalásával átmenetileg ismét Magyarországhoz (1939--1945), majd 1945--1991 között a Szovjetunióhoz tartozott, végül Ukrajna függetlenné válása óta az Ukrán Köztársasághoz tartozik. -- A szerk.]. Ismeri azt a Kohn bácsis viccet, hogy Kohn bácsi írja az életrajzát: születtem az Osztrák--Magyar Monarchiában, éltem Csehszlovákiában, dolgoztam Magyarországon, és nyugdíjba mentem a Szovjetunióban. Azt mondják neki: Kohn bácsi, hogy maga mennyi helyen járt! Azt mondja erre: Én, drágám? Ki sem mozdultam Munkácsról.
 
Sándor 1945 februárjában vagy márciusában Gleiwitzben [Gliwice, Lengyelország, Szilézia] szabadult. Egy vagongyárban dolgozott, ahol megtanult hegeszteni. Fémgyűrűket hegesztett feketén a német munkásoknak, ezért kapott élelmet, amit az élete kockáztatásával elvitt az apjának, mert egy lágerben voltak, de külön munkahelyen dolgoztak.
 
A férjemnek természetesen magyar volt az anyanyelve, de beszélt csehül, ukránul, oroszul, németül. Négy polgárit végzett, szabó volt. 1995-ben halt meg, Budapesten. Négyen voltak testvérek, két fiú és két lány. Az édesanyja és a lányok nem jöttek haza Auschwitzból, őket ezért nem ismertem, a fivére Amerikában él. Egyébként nem volt vallásos család.

Interjú adatok

Interjúalany: Sándorné Pálmai
Interjúkészítő neve:
Lehotzky Zsuzsanna
Interjú készítésének hónapja:
Január
Interjú készítésének éve:
2005
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Sándoné Pálmai
Születési év:
1921
Születési hely:
Nyíregyháza
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Varrónõ
II.világháború után:
Könyvtáros
Névváltozás
  • Születési név: 
    Fischer Magdolna
    Névváltoztatás éve: 
    1945
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság
  • Születési név: 
    Goldman Sándorné
    Névváltoztatás éve: 
    1969
    Névváltoztatás oka: 
    Asszimiláció, magyarosítás

Másik személy

Sandor Palmai
Zsidó név:
Lea
Születési év:
1922
Születési hely:
Nagybereg
Halálozási év:
1995
Halálozási hely:
Budapest
Country of death:
Hungary
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Tailor
II.világháború után:
Interpreter

További képek ebből az országból

Neubauer Ignác feleségével, Ljubovval és unokájával, Róberttel
Singer Henrik tanonctársaival
Ackermann Ignácné

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8