Svéd nagypapa testvérei: Schwéd József, Mária és Erzsébet

A képen a Svéd nagypapám [Svéd Zsigmond] testvérei, Józsi bácsi, Mariska néni és Erzsi néni, akik a századfordulón kivándoroltak Amerikába. Ők mindnyájan escéhá dupla vé-vel írták a nevüket. A Berti bácsi (Schwéd Albert) nincs rajta a képen. 
 
Az ottani életükről nem sokat tudok, de nagyon sok gyerekük és unokájuk van, kiterjedt, nagy ott a család. 
 
1945-ben kimentem Rákosligetre, megnézni, mi maradt a nagyszüleim házából. Kihúztam az ebédlőszekrény fiókját, és egyetlenegy levél volt benne a nagybátyámtól, a Józsi bácsitól, a nagypapa testvérétől. És a levélen ott volt a címe. Írtam nekik, hogy mi maradtunk meg. Ezek szegény emberek voltak, és akkor mindig küldtek nekünk levelet, és egy dollárt beleraktak a levélbe, hogy segítsenek minket. Mert csak az édesanyám maradt meg itt Pesten és az öcsém, aki akkor nem volt még hat éves sem, és én.
 
1965-ben kint voltunk náluk, látogatóban, a Carmel nevű almatermelő kis faluban, New Jersey államban. Az öcsém vitt át Kanadából, Torontóból autóval. Ott láttam életemben először színes televíziót. Akkor már előtte egy vagy két évvel meghalt a Józsi bácsi, apám legfiatalabb öccse. A lányának a házában voltunk. Ott összejött tíz unokatestvére az apámnak, és valami fantasztikus érzés volt, mert jöttek be emberek az ajtón, akikről azonnal tudtam, hogy ezek hozzám tartoznak. Iszonyatosan hasonlítottak apám testvéreire. És valami olyan megrázó volt számomra ez a találkozás, olyan ismerősek voltak, pedig sose láttam őket. Jönnek velem szemben emberek, és… és ez erre a nagybácsimra hasonlít, az arra a nagynénimre hasonlít, ez nagyon, nagyon érdekes és hihetetlen volt. Nem is ismertük egymást, de mégis hozzám tartoztak.