Weisz Farkas két gyerekével

1931-ben készült. Középen apai nagyapám [Weisz Farkas], jobboldalt Róza néni [Gajdos Ignácné, szül. Weisz Róza], baloldalt [Varsa] Dezső bácsi.
 
Weisz nagyapám a családban rebellisnek számított. 1865-ben be kellett volna vonulnia katonának, de inkább elment a tiszai halászok közé illegalitásba, és csak a kiegyezés után került elő. Addigra az apja [Weisz Ferenc] meghalt, azt a nagyon kis földet a bátyja és a közben férjhez ment nővére örökölte, neki már nem maradt semmi. A testvérek rendesek voltak, vettek neki egy lovat és egy szekeret. Így fuvaros lett. Szorgalmas volt, és biztosan értelmes is, mert később Miskolc külterületén már egy kisebb vállalkozása volt, több lóval és szekérrel. Egy időben a fuvarosság mellett még kocsmát is béreltek Miskolcon, abba a felesége [Weisz Farkasné, szül. Kesztenbaum Erzsébet] is besegített. Alacsony polgári szinten éltek, apámtól tudom, hogy földes szobában laktak. Nagyapám folytatta a kuruc hagyományt, erősen Habsburg-ellenes volt, és harcosan vallásellenes. Idős korában Pestre került, a lányához, itt halt meg 1932-ben, és a Kozma utcában van eltemetve. 
 
Róza nagynéném 1871-ben született, őt nem taníttatták. Nem tudom, miért nem négy elemit végzett, de úgy tudom, csak kettőt. Láttam leveleit, irtózatos helyesírása volt. Férjhez ment Gajdos Ignáchoz, egy jómódú textilkereskedőhöz. Budapesten, a Rákóczi úton laktak, és abban a házban volt az üzlet. A férje 1934-ben halt meg, Róza néni pedig 1941-ben. Két fiuk volt. A nagyobbik, Alfréd 1899-ben született, és nyolcvannyolc éves koráig élt Párizsban, nagy elismertségben. Nagyon tehetséges orvos volt. Úgy került Párizsba, hogy miután Pécsett elvégezte az egyetemet, csak valami fizetés nélküli segédkörorvosi állást kapott vidéken. A felesége szintén orvos volt, ő meg végképp nem kapott állást. 1931-ben kimentek Párizsba. Alfrédnak először le kellett érettségiznie. Aztán az összes ottani orvoskari vizsgát le kellett tennie. Három év alatt teljesítette ezt az egészet. Azalatt a felesége, Mariann, aki szintén végzett orvos volt, kozmetikusként dolgozott, és így tartotta el a családot. Amikor kimentek, volt már egy gyerekük, és ott elég hamarosan született egy másik. Amikor Alfréd francia orvos lett, Mariann is leérettségizett, majd ő is elvégezte az ottani orvosit. Közben szült egy harmadik gyereket. És a végén biológus kutatóként dolgozott. Aztán még egy negyedik gyerek is született, 1944-ben. A háborút úgy úszták meg, hogy letagadták, hogy zsidók. Ugyan látszott rajtuk, de azt mondták, hogy Dél-Franciaországból jöttek, és ez a kicsit baszkos, kicsit katalános név, hogy Gajdos, beleillett ebbe. Halálukig elég erős akcentussal beszélték a franciát, de a francia hatóságoknál lehetett némi cinkosságra számítani, a németek pedig nem hallották az akcentust. 
 
Dezső bácsi KERAK-ot végzett, ami akkor kétéves kereskedelmi volt a polgári után. Nagykikindára került egy bankba, azt hiszem, könyvelőnek. Aztán ugyanannál a banknál mindig jobb állást kapott, így költözött először Nagykikindáról Szegedre, majd onnan Budapestre. 
 
Dezső bácsi keresztény nőt vett feleségül, bogdánfi Bogdánffy Erzsébetet. Nagymama, aki vallásos volt, ezt nagyon rosszul viselte. Dezső bácsi a házasságkötéskor kitért, és reverzálist adott, de erről a nagymama nem tudott.  Dezső bácsi két fia teljesen kereszténynek nevelődött, és soha senki nem is tudta, hogy nem teljesen tiszta a pedigréjük.
 

Photos from this interviewee