Mestitz Júlia 1940-ben a bevonuláskor

+
  • Foto aufgenommen in:
    Marosvásárhely
    Jahr:
    1940
    Ländername:
    Magyarország
    Name des Landes heute:
    Romania
1940. szeptember tizenhatodikán vonultak be a magyarok Marosvásárhelyre. Előtte való estére berendeztek vöröskeresztes pontokat. Egész nap volt rendelés a városban. Mi is lementünk az utcára az olasz sógornőmmel, Clarával. Mestitz Misi, a bátyám is rendelt, és aztán kijött hozzánk az utcára. Pont a vöröskeresztes zászló alatt áll, baloldalt. Én fehér ruhában vagyok, Clara sógornőm is ott van a képen, mellettem. 
 
Most is emlékszem, azt kérdezte tőlem olaszul Clara, de jó hangosan: "Nem értem, mindig azt hallottam, hogy a magyar kicsi nemzet. Honnan annyi ember és felszerelés mégis, erre az alkalomra?" Erre egy magyar tiszt, aki épp ott volt, váratlanul visszafordult: "Biztosíthatom, hölgyem, hogy nagyon sokan maradtak még otthon" -- válaszolt vissza olaszul. Utána bemutatkozott, és elmondta, hogy Rómában tanult valami testnevelést, azért tud olaszul. Ezt a jelenetet sosem felejtem el.
 
1940 tavaszán nyitottam a főtéren egy kozmetikát, és ősszel már bejöttek a magyarok. Egy kétemeletes házban volt a földszinten a kozmetika. Nagyon szép és tágas volt a hely, vajszínű volt a bútor, a vázák, a hamutartó és a függönyök pedig méregzöld. A bútort direkt csináltattuk, már nem emlékszem, hogy hol. Nagyon-nagyon ízléses, szép volt. Három ablak volt, de nem az utcára néztek, hanem egy gangra. 
 
Az utca felől egy biztosító volt, s nagyon jóban voltunk a biztosító fiával, Gyurkával. Ő nem dolgozott ott, az apjáé volt a biztosítótársaság. Amikor vonultak be a magyar katonák, hívott az öreg, hogy jöjjünk, mert onnan nagyon jól lehet látni. Páran mentünk, a bátyám is éppen ott volt. Egyszer csak csengettek az előszobában, és három magyarországi pasas és egy [maros]vásárhelyi asszony állt ott díszmagyarban. Akartak beszélni a tulajdonossal. Hát jött Farkas bácsi, a biztosítós, aki ugyancsak zsidó volt. Kérdik, hogy "Zsidók vannak-e itt?". Mondja, hogy "Vannak, miért?". Mondja a nő: "Nem szabad az ablakhoz menjenek, nem szabad kinézzenek." Erre Farkas bácsi kitört, hogy ez az ő irodája, és annak engedi meg, hogy kinézzen az ablakon, akinek akarja. Nagyon odamondott a pasasnak. A nőnek, aki jó ismerősünk volt, nagyon kellemetlen volt. Biztos mondták, hogy jöjjön fel ezzel a pasassal, és nem volt mit tenni. Keresztény nő volt, de közben az ura zsidó származású volt, aki meghalt, és a lánya kint van Izraelben. Ez az első megnyilvánulás, ami történt, egy pofon volt nekünk. Persze továbbra is kinéztünk, s láttuk Horthyt, és láttuk a feleségét, de már elment a kedvünk az egésztől. Közben az apukám kapott egy meghívót hivatalosan a várostól, hogy jelenjen meg a tribünön sötét ruhában, Bocskai nyakkendőben és háborús kitüntetésekkel mint vendég, mint [Maros]Vásárhely egyik közismert embere. Apuka is és mi is természetesnek vettük ezt, és apuka persze elment oda. Ő a tribünön volt ezalatt, nem tudta, hogy a zsidóknak nem szabad kinézni.
 

Interview details

Interviewte(r): Júlia Scheiner
Interviewt von:
Molnár Ildikó
Monat des Interviews:
Október
Jahr des Interviews:
2002
Marosvásárhely, Rumänien

HAUPTPERSON

Júlia Scheiner
Geburtsjahr:
1913
Geburtsort:
Marosvásárhely
Beruf
Vor dem 2. Weltkrieg:
Kozmetikus
nach dem 2. Weltkrieg:
Kozmetikus
Familiennamen
  • Vorheriger Familienname: 
    Mestitz Júlia
  • Vorheriger Familienname: 
    Schönbrunn Júlia

Weitere Filme aus diesem Land

Mehr Fotos aus diesem Land

Josef Schmidt mit Buby Schieber und seiner Schwester Bella in Kimpolung
Bella Merdler auf einem Purim Ball der WIZO
Abraham Schieber mit seinen Kindern Bella und Buby Schieber
Buby Schieber mit seiner Mutter Sarah Schieber
Buby Schieber und seine Frau Mariana
Sarah Schieber als junge Frau
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8