Lukács Ágnes édesanyja lánykorában

+
  • Foto aufgenommen in:
    Budapest
    Ländername:
    Magyarország

Édesanyám [Lukács Gyuláné, szül. Schwartz Irén] látható a képen.

Édesanyám Békésen született, 1879-ben, de azt hiszem, a tanítóképzõt már itt, Budapesten végezte el. Hárman voltak testvérek: volt egy Józsika, az elég korán, gyerekkorában halt meg, így aztán ketten maradtak: Bétuska (Berta) meg az anyám. Édesanyám szüleinek vegyesboltjuk volt Békésen, onnan költözött föl Budapestre a nagymamám -- már özvegyen -- 1910 körül a két lányával.

Édesanyám családja nem nagyon volt vallásos. Békésen, ahol anyám született, nyilván volt valami zsidó templom, de ez nem játszott különösebb szerepet az életükben. Aztán késõbb sem volt ennek jele. Templomba néha elmentek, meg a nagyböjtöt [Jom Kipur] betartották, de egyébként nem volt kóser koszt meg semmi… semmi se volt.

A mamám iskolája egy elemi iskola volt. Édesanyám vezette, õ is alapította az iskolát -- Szász-féle iskola, ez volt a neve. Édesanyámnak volt egy találmánya, egy írás-olvasás tanítási módszer, ami tényleg teljesen új volt. Erre õ tulajdonképpen úgy jött rá, hogy egyszer részt vett egy olyan tanfolyamon, ahol süketnémák írás-olvasás tanításával ismertették meg a tanfolyam résztvevõit. 

Ez azon alapozódik, hogy a süketnémákat megtanítják bizonyos fokig a szájról való olvasás képességére is. Ezt anyámék aztán összekapcsolták az írás-olvasás tanítással, vagyis azt próbálták megoldani, hogy a betûk alakját a száj formájáról mintázzák. Tehát ha azt mondjuk, hogy "ó", akkor az ember "ó" betût csinál a szájával, ha "a"-t mond az ember, nagyobbra nyitja a száját, akkor még vesszõt is lehet rá tenni, és itt van az "á" betû. Ebbõl csinált õ egy jó, tényleg használható írás-olvasás tanítási módszert, és ezt a mi iskolánkban vezették be. E szerint tanultam meg én is olvasni, illetve én történetesen már tudtam olvasni, amikor iskolába kerültem. 

Attól fogva, hogy a szüleim 1913-ban összeházasodtak, édesanyámat úgy hívták, hogy Lukács Gyuláné. Az eredeti neve Schwartz volt, az apám neve pedig eredetileg Lichter volt, de Lukácsra magyarosította. Amikor a szüleim összekerültek, már magyar nevük volt.

1913-ban házasodtak össze, Olaszországban voltak nászúton. Édesapám lerajzolta a Monte Brét és a Lago Maggiorét -- a nászútjukon is rajzolt. Én csak 1920-ban tudtam megszületni, mert elõtte folyton háború volt. Elég idõs szüleim voltak: amikor én születtem, már negyvenegy éves volt a mamám, a papám pedig egy évvel idõsebb volt nála. Amikor 1939-ben leérettségiztem, a szüleim már nyugdíjban voltak. A holokausztot Pesten, a gettóban vészelték át.

Mikor kicsi voltam, a szüleimtõl minden születésnapomra kaptam egy mesekönyvet, amit a mamám írt. A papám írta le nyomtatott betûkkel a szöveget, õ illusztrálta a könyvet, és én ezt kaptam. Amikor hat-hét éves voltam (talán már nyolc is), azt mondtam, hogy most egy regényt kérek, és akkor keletkezett "A lembergi baba" címû mû. Lembergnél nevezetes csaták voltak. "A lembergi baba" háborús idõkben zajló történet volt, de nem szerepelt benne közvetlenül a világháború -- egy család életérõl szólt. Édesanyámnak ez a könyve nyomtatásban is megjelent, és egy másik is, annak az volt a címe, hogy "Kicsinyeknek nagy dolgokról".

Interview details

Interviewte(r): Ágnes Lukács
Monat des Interviews:
Július- Szeptember
Jahr des Interviews:
2007
Budapest, Hungary

HAUPTPERSON

Gyuláné Lukács
Geburtsjahr:
1879
Geburtsort:
Békés
Todesjahr:
1976
Todesort:
Budapest
Gestorben:
after WW II
Beruf
Vor dem 2. Weltkrieg:
Tanító
nach dem 2. Weltkrieg:
Iskolaalapító ó (Lukácsné Szász Irén Magán Elemi Iskolája)
Familiennamen
  • Vorheriger Familienname: 
    Schwarz Irén
    Jahr der Namensänderung: 
    1910
    Grund der Namensänderung: 
    Magyarosítás
  • Vorheriger Familienname: 
    Szász Irén
    Jahr der Namensänderung: 
    1913
    Grund der Namensänderung: 
    Házasságkötés
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8