Sz. Lajosné tíz évesen a házuk udvarán

Sz. Lajosné tíz évesen a házuk udvarán
+
  • Foto aufgenommen in:
    Tamási
    Jahr:
    1929
    Ländername:
    Magyarország
    Name des Landes heute:
    Hungary
Én vagyok, tíz évesen, a házunk udvarán. Ezt a képet Aranka nénéméknek küldtük, a hátoldalára az van írva: 'Szeretettel Jenő bácsinak és Aranka néninek Pannikától. Tamási 1929. III. 25. (Pannika 10 éves)' Arra a párnára, ami a hátam mögött van, nagyon jól emlékszem. Édesanyám csinálta. Iskolába először zsidó elemibe jártam, ami nagyon jó iskola volt. Az épülete nem volt messze tőlünk, a házunk udvarán kellett átmenni. Egy nagyon színvonalas tanítónőnk volt, aki négy osztályt tanított. Kertész Karolinának hívták. Nem ment férjhez, nagyon katonás, nagyon félelmetes teremtés volt, nagy fegyelmet tartott, de igazi pedagógus volt. Minden gyereket megtanított írni, olvasni, számolni, héber, német írás-olvasásra. Négy osztály volt egyben, osztatlan iskola. A reáltárgyakat, számtant nagyon jól tudtam, nagyon szerettem. A polgári iskola is Tamásiban volt, az már állami iskola volt. Nagyon jó tanuló voltam, sok-sok kitüntetést kaptam, akkor már magyarból. Nagyon szerettem az irodalmat. Nagyon szerettem olvasni. Jártak nekem ilyen ifjúsági könyvek. A Tutsek Annára emlékszem, az egy sorozat volt, a 'Tamás bátya kunyhója' meg hát minden, ami ifjúsági volt. Mikszáthot adtak a kezembe édesanyámék, aztán persze a kedvencem, a versek, Arany János. Nagyon szerettem Jókait is. A polgáriban már voltak lánybarátaim is, egy Mester nevű igazgató-tanítónak a lányai, aki katolikus iskolában tanított. Ikrek voltak, és én Kató mellett, aki a szelídebbik volt, ültem végig négy éven át. A másik Mari, egy élénk lány volt, az élete is úgy alakult, de Kató nem. Az egy nagyon rendes teremtés volt, bár azt elmondom, hogy mikor a zsidótörvények bejöttek, eléggé megváltoztak, pedig addig sülve-főve együtt voltunk, mert a zsidó iskola mellett laktak. Különórára először zongorát tanulni jártam, de abszolút tehetségtelen voltam. Apám akart venni egy zongorát, hogy tudjak gyakorolni, de a Xantus tanárnő, akihez jártam, azt mondta, kár a gőzért, mert bennem aztán semmi nincs. Nincs hallásom, és hát fölösleges. De azért szeretem a zenét, ismerem, mindig volt hangversenybérletem, anélkül, hogy mondjuk, különösebben bele tudtam volna mélyedni. Még a polgári iskola alatt jártam külön németre és tornára, de az nem olyan torna volt, mint amilyet ma csinálnak, hogy gimnasztika. Inkább játszottunk, meg labdajátékok voltak, ahogy visszaemlékszem.

Interview details

Interviewte(r): Lajosné Sz.
Interviewt von:
Réz Judit
Monat des Interviews:
December- Január
Jahr des Interviews:
2004-2005
Budapest, Hungary

HAUPTPERSON

Lajosné Sz.
Geburtsjahr:
1919
Geburtsort:
Tamási
Beruf
Vor dem 2. Weltkrieg:
Háztartásbeli
nach dem 2. Weltkrieg:
Pénzügyi osztályvezetõ
Familiennamen
  • Vorheriger Familienname: 
    K. Anna
    Jahr der Namensänderung: 
    1937
    Grund der Namensänderung: 
    Házasság
  • Vorheriger Familienname: 
    Boda Dezsõné
    Jahr der Namensänderung: 
    1946
    Grund der Namensänderung: 
    Újraházasodás

Mehr Fotos aus diesem Land

Großmutter Sara Rosenberg auf der Hochzeitsfeier ihrer Tochter Gisela
Hochzeitsfoto von Eva und Lajos Eichler kurz nach dem Krieg in Budapest
Jahrzeittafel für  die Großeltern
Imre Rosenberg
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8