Kertész Endréné kedvezményes utazási igazolványa

Kertész Endréné kedvezményes utazási igazolványa
+
  • Jahr:
    1971
    Ländername:
    Magyarország
    Name des Landes heute:
    Hungary
Ez egy az anyám [Kertész Endréné] nevére kiállított utazási igazolvány hadirokkantak és hadiözvegyek számára 1971-ből, anyám halálának évéből. Félárú menetjegy vásárlására jogosít. Apámat [Kertész Endre] 1955-ben nyilvánították holttá, amikor már mindenfajta kutakodás eredménytelen lett. Minden bizonyossággal nem volt igazolható, hogy meghalt. 1944-ben néhány társával megszökött a munkaszolgálatból, és szovjet hadifogságba került, eltűnt. Karcagon anyámnak volt albérlője a háború után. Már itt, Pesten nevelkedtünk a bátyámmal, cionista otthonokba, zsidó gimnáziumba jártunk, amikor ott lakott egy egészséges, pesti, szép fiatal nő. Anyám mint manikűrös keresett pénzt, abból élt. Saját jogán nem volt nyugdíja soha. Rengeteg megalázó helyzetbe került, amikor elment ilyen nagyságákhoz. X-szer előfordult, hogy elment, és azt mondták, hogy jöjjön később, Lenke! Ugyanakkor mindenkinek a barátnője volt egyszersmind. Volt grófnő, volt szülész-nőgyógyász főorvos felesége, aki 1956 [lásd: 1956-os forradalom] után, mikor hazamentem, azt mondta, hogy ha kell, még a szoknyája alá is elbújtat, mert akkor kiabálták, hogy 'egy komcsi mellé egy zsidót akasztunk!'. De a manikűrözés nem volt tervezhető jövedelem anyám számára. Ebből a szempontból egyfajta életművész volt. Anyám nem ment újra férjhez, meg se fordult a fejében. Belejátszott az, hogy tiltakoztunk, mi, gyerekek, vártuk vissza apánkat. Férjhez kellett volna mennie! Kevéssel a halála előtt lefényképeztette magát. Korabeli kosztüm volt rajta, és nekem egy ilyen jampec nyakkendőm. Valami elmondhatatlanul elhasznált, szomorú-fáradt volt az arca. Itt halt meg, Pesten a Zsidó Kórházban. Én naponta látogattam, és a bátyám egyszer feljött Balassagyarmatról, bementünk, a portás furcsán viselkedett velünk. Mikor bementünk a kórterembe, akkor a vele szemben lévő ágyra vetettünk először pillantást, ahol az ágy végében ült egy néni, és imádkozott. Akkor néztünk oda az anyám ágyához, ami akkor már le volt húzva. A Scheiber Sándor temette. Arra tekintettel, hogy ő egy nagyasszony, mert a Scheiber Sándor kiadványai a háború után is a Kertész nyomdában készültek.

Interview details

Interviewte(r): Péter Kertész
Interviewt von:
Mészáros Balázs
Monat des Interviews:
Október- November
Jahr des Interviews:
2004
Szentendre, Hungary

HAUPTPERSON

Endréné Kertész
Geburtsjahr:
1910
Geburtsort:
Karcag
Todesjahr:
1971
Todesort:
Budapest
Gestorben:
after WW II
Beruf
Vor dem 2. Weltkrieg:
Háztartásbeli
nach dem 2. Weltkrieg:
Manikûrös
Familiennamen
  • Vorheriger Familienname: 
    Fischer Lenke
    Jahr der Namensänderung: 
    1935
    Grund der Namensänderung: 
    Házasság

Weitere Informationen

Ebenfalls interviewt von:
Shoa Alapítvány

Mehr Fotos aus diesem Land

Imre Rosenberg und seine Mutter Ilona Rosenberg
Johanna Pick
Mór Eisenberger mit seinen Brüdern
Jahrzeittafel für  die Großeltern
Die Geschwister Bernath
Großmutter Fried mit ihrer Tochter Klara Löwy [geb. Fried] in Csenyete
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8