Gáspár László és Ági

Ez a kép sem az én képeim közül való. A férjemtől [Gáspár András] maradt rám. Neki több képe maradt meg a rokonságáról, mint nekem. Régi albumokból kerültek elő, ő gyűjtötte a képeket is. Az évek során sokat költöztünk, de azt mondta a férjem, hogy a képeket vigyük magunkkal, nehogy kidobják a szemétbe. A kép Lacinak, a sógoromnak és Áginak, a feleségének a nászútján készült, Velencében. A huncut mosolyú pasas és a kendős nő, pont szemben. Laci nagy kujon volt, a nőket nagyon szerette. Laci nem volt deportálva, mert évekkel azelőtt a felesége kedvéért kikeresztelkedett, és mint fehér karszalagost, nem vitték el [Fehér karszalagot a zsidó származású keresztények viseltek, vagyis azok a kikeresztelkedettek, akik a hatályos zsidótörvények értelmében zsidónak minősültek. Őket keresztény munkaszolgálatos századokba osztották be. Lásd még: munkaszolgálat. -- A szerk.]. Ágit deportálták, nem jött vissza sem ő, sem a kislányuk, Vera.