Leimsieder Jakabné

+
  • Foto aufgenommen in:
    Nyíregyháza
    Ländername:
    Magyarország
    Name des Landes heute:
    Hungary

Ez az édesanyám, Leimsieder Jakabné [szül. Östreicher Mária]. A kép Nyíregyházán
készült, szerintem az 1930-as években.

Édesanyám 1889-ben született Munkácson. 1908-ban házasodtak édesapámmal. A szüleim ortodoxok voltak. Az anyámnak parókája volt -- és otthon is azt hordta. Éjszakára kendővel bekötötte a fejét. Lánykoromban elkísértem anyukát a mikvébe. Két külön ágyuk volt a szüleimnek, és közöttük volt egy éjjeliszekrény. Egy pohár víz volt mind a két éjjeliszekrényen.

A szüleim minden zsidó törvényt abszolút megtartottak. Péntek délután már készülődtek, már délelőtt főzték az ünnepi ebédet [lásd: szombat]. Délben csak egy gyenge ebéd volt. Mikor beállt az ünnep, óra szerint pontosan [A szombat a gyertyagyújtással kezdődik pénteken este, a gyertyát pedig fél órával a naplemente előtt kell meggyújtani. -- A szerk.], a férfiak elmentek a templomba. Az anyám pedig gyönyörű hófehér damasztabrosszal megterített, és nagyon sok gyertyát gyújtott - mert ő minden gyereke után és minden halott hozzátartozója után gyújtott gyertyát [Két szokás terjedt el: van, aki két gyertyát gyújt (az egyiknek az a jelentése, hogy ?Megemlékezzél? (ti. a szombat napjáról, a másiké pedig az, hogy ?Õrizd meg? (ti. a szombat napját). És van, aki annyi gyertyát gyújt, ahány tagú a család. -- A szerk.]. És az asztal meg volt terítve, és a két kalács [lásd: bárhesz] volt az asztalra téve. A kalácsot sütötte. Még a kenyeret is sütötték. Szóval úgy sütötték, hogy a pékhez elvitték, mert nekünk nem volt kemencénk. Ugyancsak a pékhez vitték el a szombati sóletet, mert nem melegítettek [lásd: szombati munkavégzés tilalma], és másnap délben elhozta a cselédlány. Nekünk azt hordani sem volt szabad.

Szombat reggel anyuka is elment a templomba. A lányok nem, csak az asszonyok. Délben hazajött. Melegíteni nem melegítettek, a meleg sóletet ették, és nyáron csináltak gyümölcsleveseket. Volt a húsos edény, volt a tejes edény, ezeknek külön szekrénye volt, külön asztala volt, és volt a páros [azaz párve: olyan étel, amit húsossal és tejessel is lehet együtt enni vagy főzni. -- A szerk.], annak nem volt semmi. Előételnek volt a hal, a tojásos hagyma [Cibel vagy ejer-cibel: kemény tojás villával összetörve, annyi liba- vagy kacsazsírral, hogy kenhető legyen. Egy nagyobb vöröshagymát reszeltek bele, és megsózták, esetleg pirospaprikát is kevertek bele. Lehetett dúsítani maradék kacsa- vagy libamájjal vagy főtt krumplival. - A szerk.], és volt a sólet, és akkor volt hideg sült, nyáron volt hideg leves is.

Anyám is, apám is fantasztikus, hogy mennyit költöttek jótékonyságra. De nem úgy, hogy a hitközségnek, hanem egyéneket segítettek. Zsidó családokat. És hogy mennyire tapintatosak voltak! Az nagy dolog volt ugye, hogy a szombatot rendes étellel lássák el. S csütörtök este küldött anyuka pénzt egy pár családnak. Azért csütörtök este, mert akkor a férfi templomban van, hogy ne alázza meg a férfit. Volt egy nőegylet, ahova az anyám rendszeresen járt. Főleg jótékonysággal foglalkoztak.

Interview details

Interviewte(r): Imréné Galló
Interviewt von:
Sárdi Dóra
Monat des Interviews:
Március
Jahr des Interviews:
2002
Budapest, Hungary

HAUPTPERSON

Jakabné Leimsieder
Geburtsjahr:
1889
Geburtsort:
Munkács
Todesjahr:
1944
Todesort:
Auschwitz
Todesort:
Auschwitz
Beruf
Vor dem 2. Weltkrieg:
Háztartásbeli
Familiennamen
  • Vorheriger Familienname: 
    Östreicher Mária
    Jahr der Namensänderung: 
    1908
    Grund der Namensänderung: 
    Házasság

Mehr Fotos aus diesem Land

Johanna Pick
Jahrzeittafel für  die Großeltern
Mein Vater als junger Mann
Die Familie meines Vaters
Susanne Zahradniks Mutter Katharina Adler
Mein Onkel und seine Frau
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8