Bild
Ez a névmagyarosításomról egy igazolás. Itt lehet látni, hogy 1948-ban változtattam meg a vezetéknevemet Gunstról Gallára. A dokumentumot Budapesten állították ki.
Én választottam ezt a nevet magamnak. Az volt a kötelezettség akkor, hogy három nevet kellett beadni, amelyik közül a Belügyminisztérium választ.
De én a Gallán kívül nem adtam be semmit. Előzőleg töprengtem ezen, azon, amazon, volt ottan Gara, Gosztonyi meg nem tudom már, mik, több név volt, aztán úgy határoztam, hogy nekem csak egy olyan név jó, amelyen nincs a végén i, csak egy olyan név jó, amelyiken nincsenek ékezetek, mert az ilyen, hogy mondjam, nemzetközi viszonyok -- nem mintha akkor lettek volna bármilyen kapcsolataim --, de nekem ilyen név kellett, ami mindenütt könnyen ejthető. És vitatkozott, behívott egy tisztviselő a Belügyminisztériumba, ahova be kellett ezt adni, és vitatkozott velem, azt mondta, hogy a Galla igaz, hogy egy helységnév, Tatabányának egyik külvárosa vagy Felső-Galla vagy mi, de hogy ez egy szláv eredetű szó. És mondott ott valamilyen szláv kapcsolatokat is ezzel a névvel. Én meg mondtam neki, hogy de ez magyaros hangzású, nincs annyi mássalhangzó-torlódás benne, szóval lehet, hogy szláv eredetű, de nekem mégis ez. És akkor belement és elfogadta.
Mindenképpen kellett változtatnom, mert akkor költöztem én Szentesről Budapestre, és akkor már a Vasértnél volt ez az állásom, és senki sem értette telefonban a nevemet. Volt ott Kuncz meg mindenféle hasonló nevek, de az, hogy Gunst, az nem. És akkor határoztam el, hogy ezen változtatni fogok, hogy egyértelműen tudja mindenki használni a nevemet.
