Scheiber Manóné a testvérével és az unokahúgukkal

Ezen a képen nagymamám két testvére látható: Etel néni [Scheiber Manóné] és Ida néni [Klein Miksáné]. A köztük mosolygó fiatal nő, Guszti [Donáth Auguszta], Cilka néni [Donáth Mihályné] lánya. Cilka néni Etel és Ida húga volt, Gusztin kívül volt még két fia is. A nagymamámat lánykori nevén Weiner Rózának hívták. Ő 1880-ban született Dömösön, és 1958-ban halt meg Budapesten. Egész életében háztartásbeli volt. Aztán hogy négy vagy hat elemit végzett-e, azt nem tudom. Egy hétgyerekes család gyereke volt. Az ő családja vallásos zsidó család volt. Ennél sokkal többet nem tudok, mert én személyesen csak keveset ismerhettem közülük. A testvérek nevét tudom, és azt is kikutattam, hogy melyikük mikor született. Etel 1871-ben, Cecília 1874-ben, Mór 1877-ben, Ida 1878-ban, Aranka 1887-ben, Jolán 1889-ben. Mindannyian Dömösön születtek. Etel, Ida és Aranka néni Auschwitzban halt meg. A többiek részben a háború előtt, részben utána. A nagy családot dédapámnak, Weiner Ignácnak a vendéglője tartotta el. A dédmamám neve Stern Johanna volt. A dédapám 1846-ban született Nagyorosziban, és Dömösön halt meg 1919-ben. A dédanyám 1843-ban született Kecelen, és 1928-ban halt meg Dömösön. Többet nem tudok róluk. Ezeket az adatokat is csak hosszas munka után sikerült kiderítenem. A hét testvér közül kettőt ismertem jobban: Aranka nénit és Ida nénit. Aranka néni férje keresztény volt, de ez Aranka nénémet nem zavarta. Ő megtartotta a zsidóságát az Ida nénivel együtt. Ida néni is férjhez ment egy Klein Miksa nevű férfihez. Nekik azonban nem lett gyerekük. A két özvegyen maradt testvér (mindkettőjüknek meghalt a férje még a háború előtt) külön házban lakott. Az Aranka nénié és az Ida nénié a mai napig is létezik. Olyan stabil ház volt az egyik, hogy most is egy posta működik benne. Egy elég nagy és komoly házra emlékszem magam is. A nagymamám testvéreivel a kapcsolattartás kizárólag abban állt, hogy minden évben mi mentünk Dömösre. Ott is ugyanolyan sokszor nyaraltam, mint Szászhalombattán. Még két testvérre emlékszem, a Móric bácsira és a Jolán nénire.