Deutsch Ignácné fiával és családjával

Deutsch Ignácné fiával és családjával
+
  • Foto aufgenommen in:
    Felpéc
    Ländername:
    Magyarország
    Name des Landes heute:
    Hungary
    Name of the photographer / studio:
    Glück József
Ez az apai nagyanyám, Deutsch Ignácné (elöl balra), mögötte áll az egyik fia, Erdős Sándor a feleségével. A nagymama mellett jobbra ül Sándor legidősebb lánya, Rózsi a gyerekével, és mögötte áll a férje, Bruszt Ferenc. Az 1920-as évek végén készült a kép Budapesten. Erdős Sándor [1870--1945] megmaradt Nyugat-Magyarországon, ahonnan származnak. Valami köze lehetett a molnársághoz, mert Bősárkányban lett egy hengermalma. De volt malmuk Kapuvárott és Hódmezővásárhelyen is. A felesége, Topf Ilona [1877--1937] postáskisasszony volt, amikor Sándor megismerte. Mérhetetlenül okos nő volt. Bősárkányban ő volt a postahivatal vezetője. Aztán persze abbahagyta. Azt mondja a családi krónika, hogy mindent ő tanácsolt a férjének, minden lépését ő mondta meg, vele beszélt meg mindent: mit vegyen, mit adjon el, mindent. Bősárkányban volt nekik egy családi rezidenciájuk [Bősárkány: Sopron vm.-i kisközség, 1930-ban 2200 lakossal. -- A szerk.]. Nagyon gazdag volt. Amikor én tíz éves voltam, akkor ott már folyóvíz volt, ami falun ritka volt. A malomtól volt villanyvilágítás, volt rádió, telefon, üvegház palántákkal, teniszpálya, minden. Amikor olyan 12-13 éves voltam, akkor neki már volt autója sofőrrel [1930-ben 13 394 személyautó volt Magyarországon, a többségük persze Budapesten. -- A szerk.], és a fiának is volt, aki maga vezette. Nagy flancolás ment ott, és borzasztóan törleszkedett a dzsentrikhez, azokkal barátkozott. Télen mindig Pesten éltek, béreltek egy hatszobás vagy négyszobás lakást a Vígszínház utcában. Télen falun nincs élet, itt meg élték világukat, színházba jártak, társaságba jártak. És a családot is kultiválták. Sokszor meg voltunk híva ebédre -- de nagyon kegyesen és leereszkedően. Nem voltak nagyon vallásosak, de azért jobban, mint az anyai ág. Úgy emlékszem, hogy péntek este gyertyát gyújtottak, és a nagyünnepekkor templombérletet váltottak. A háború alatt a család Pesten bujkált, Sándor néhány hónappal a háború befejezése előtt halt meg, akkor már nagyon beteg és öreg volt. Rózsi [1901--1944] Pesten élt a férjével, aki a Budapesti Húsnagyvágó Szövetség elnöke volt. A Rózsi gazdag úrinő volt, nagypolgári életet éltek, uszodába járt, úszott, sportolt. Saját házuk volt. Mi csak akkor jártunk náluk, ha meg voltunk híva születésnapra, ilyesmire. Borzasztó véget ért szegény. A Maros utcai kórházban legyilkolták a 16 éves lányával együtt. A férje pedig öngyilkos lett 1944-ben.

Interview details

Interviewte(r): Ernõné Andai
Interviewt von:
Andor Eszter
Monat des Interviews:
Május
Jahr des Interviews:
2001
Budapest, Hungary

HAUPTPERSON

Ignácné Deutsch
Geburtsjahr:
1841
Jahrzehnt der Geburt:
1840
Geburtsort:
Felpéc
Todesjahr:
1931
Todesort:
Felpéc
Gestorben:
before WW II
Beruf
Vor dem 2. Weltkrieg:
Háztartásbeli
Familiennamen
  • Vorheriger Familienname: 
    Perl Mária
    Jahr der Namensänderung: 
    1860
    Grund der Namensänderung: 
    Házasság

Mehr Fotos aus diesem Land

Die drei Brüder: Maximilian Horsky, Izso Greenberg und Jenö Horsky
Georg Kastner 1942 in Budapest
Wilhelm Steiner mit Onkel Isidor und der Familie väterlicherseits
Emanuel  Rosenberg und sein Bruder Adalbert als Soldaten im 1. Weltkrieg
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8