Ez itt az édesapám, Rosenfeld Sándor, szerintem még ifjúkori képe, bár nem volt olyan nagyon fiatal, mert az első világháború után hét évig volt hadifogságban. És mikor hazajött, 1926-ban házasodtak össze az édesanyámmal. Ez még előtte van, az 1920-as évek. 1925-ben kellett hogy hazajöjjön, akkori lehetett ez a kép. Nagykőrösön készült, volt ott egy testvérpár, úgy hívták őket, hogy Schillinger. Sok olyan képem van, amin rajta van a nevük. Itt név nem szerepel, de feltehető, hogy ők csinálták.
Édesapám Nagykőrösön született 1884-ben. 1938-ban Ácsra magyarosította a nevét. Szikár, sovány ember volt. Nem volt különösebben intelligens, nem volt egy olvasós ember. Szeretett kártyázni. De jó ember volt. Engem is szeretett, elvitt néha a Lakner bácsi előadására színházba, amikor már Budapesten laktunk. Lakner bácsinak gyerekszínháza volt. Apám egy kicsit háttérbe volt szorítva a családon belül. Részt vett ugyan az anyukám barátainak rendezett író-vacsorákon, de nem nagyon kötötte le őt.
A nagyapám volt az alapítója, később igazgatója egy gyümölcs- és zöldség-nagykereskedésnek. A nagyapám halála után a két fiú, az édesapám és a Pali nagybátyám vették át a cég irányítását. Pali nagybátyám is egy paraszt-zsidó ember volt, és az édesapám is tulajdonképpen egy olyan típusú ember volt. Édesapám nagyon szorgalmasan dolgozott a részvénytársaságban. Hajnalban kelt, és ment a környékre vásárolni, Ceglédre meg kisebb falvakba. Ő volt a fő bevásárló, meg irányította a csomagolást, szállítást. Mind a két anyai nagybátyám, Ernő és Lajos is részt vett a részvénytársaság munkájában, amennyiben ők képviselték a céget Németországban, ahova a gyümölcsöt és a zöldséget szállítottuk. Ők ott fogadták az árut, és bonyolították az üzlet ottani részét. Svájcba is szállítottak.