E. Vilmos családja körében

Itt van a kis családom: bal szélen állok én, mellettem Laci bátyám. Hátul, középen Manyi húgom áll, a jobb oldalán áll Bandi öcsém, az ő jobb oldalán pedig Pityu. Cinka, a copfos kislány az első sor bal szélén ül, Ági anyám ölében van, mellettük ül apám és Lali az első sor jobb szélén. Ez a kép az 1950-es évek legelején készült, nem sokkal az Izraelből való visszatérésünk után, talán éppen abból az alkalomból, hogy újra együtt van az egész család. Laci bátyám [1926] aranyművessegéd lett, de életében a szakmájában nem dolgozhatott, mert 1944-ben szabadult fel mint szakember, de akkor már vittek minket munkaszolgálatra, aztán decemberben őt Bergen-Belsenbe, és amikor hazajött, 1945 tavaszán, akkor már nem sok szükség volt aranyművesekre. 1946-ban aztán ő is kijött Izraelbe [Azaz: Palesztinába, amely akkor még brit mandátum volt. -- A szerk.]. Mikor visszajöttünk, Laci elvégzett egy esztergályos tanfolyamot a Ganzban. Ez azért jelentős, mert azért vitték be katonának a harckocsizókhoz a Lehel utcába, mert ilyen szakmát tanult. Aztán két hét után kirúgták, mert akkor kerültek oda a papírjai, és kiderült, hogy Izraelben volt, és ezen nagyon kétségbeestek, hogy mit keres itt ez a 'nyugati kém' - ez 1954-1955 tájban volt. Szóval esztergályos lett, utána pedig elment a tévéhez, berendező lett, aztán nyugdíj előtt egy évvel, 1985-ben meghalt. Lacinak a felesége Ica, G. Ilona, a rajzfilmstúdióban dolgozott, nem tudom pontosan, hogy mit. Két gyerekük lett. Bandi öcsém [1931] villanyszerelőnek tanult. A család anyagi helyzete miatt úgy jött ki nálunk, hogy az egyik tudott valamit tanulni, a másik nem. Én a másik voltam. Az öcsém tehát megint tudott tanulni, de nem tudom, hogy hol tanulta ki ezt a villanyszerelőséget. A felesége keresztény volt, és két gyerekük lett. Bandi 2000-ben halt meg az első szívinfarktusában. Manyi [1933] megint csak nem tanulhatott. A polgári [lásd: polgári iskola] elvégzése után hat hónap alatt kitanult gépírónőnek, aztán részt vett a családfenntartásban, azt hiszem, később sem érettségizett le. Gyereke nem lett Manyinak. Kétszer házasodott. A második férje, B. János a vasas szakmában dolgozott, valami lakatos lehetett vagy kovács. Nagyberényből származott, nem zsidó, de nagyon rendes fiú volt. Manyi 1997-ben halt meg. Aztán jött Pityu [1935]. Ő elkezdte a gimnáziumot, de már első osztályban abbahagyta, és nem is fejezte be soha. Elment a filmgyárba segédmunkásnak, világítónak. Aztán a Magyar Televíziónál fővilágosító lett, majd szakszervezeti funkcionárius, SZB-titkár, és ezen a szakszervezeti vonalon pártkarriert csinált. A rendszerváltás előtt az MTV szociális igazgatója volt, aztán a MAFILM szociális igazgatójaként ment nyugdíjba. A feleségét U. Annának hívták. Három gyerekük lett. A Pityu felesége vallásos volt, nagy katolikus; Pityu meg pártkarriert csinált. Az 1950-es években ki volt téve náluk azonos méretű, nagy keretben a Szűz Mária és a Rákosi. Amikor az öcsém hazajött, feltette a Matyit, amikor elment dolgozni, felkerült a Mária. Nem is maradtak együtt, elváltak szemléletbeli különbségek folytán. Pityu még él. A legkisebbik öcsém, Lali [1937] volt az egyetlen, akinek a család lehetővé tudta tenni a továbbtanulást. Ez azért volt lehetséges, mert mire oda került, addigra mi, nagyobbak már mind rendszeres keresettel rendelkeztünk, mind itthon voltunk már, és támogatni tudtuk. Lali tehát elvégezte a főiskolát, vegyész lett, és úgy ment nyugdíjba, hogy a Kriminológiai Intézetnek az egyik főmunkatársa volt. Utána következett Cinka [1940]. Ő valamilyen szakmunkás-bizonyítványt szerzett a Magyar Televíziónál, ott dolgozott mint laboráns, és onnan is ment nyugdíjba. Egy lánya van, az Anni. Cinkának három férje volt. A harmadik férje, akivel a leghosszabb ideig élt, egy agronómus volt, egy Pest környéki szövetkezetnek volt az agronómusa. Mondtam, hogy többet már ne menjen férjhez, mert nem tudok annyi nevet megjegyezni. Cinka egyébként él, jól van, tartjuk a kapcsolatot. A legkisebbik húgom, Ági [1945] érettségivel szakmát tanult, és eladó lett, aztán a Vasért Vállalatnál lett fiókvezető a rendszerváltásig, onnan ment nyugdíjba. Egy lánya született, Ildi, nem tudom pontosan, hogy mennyi idős, pedig tartjuk a kapcsolatot. Az Ági férje valami vasmunkás volt, talán lakatos, tavaly halt meg, de nem éltek már akkor együtt, elváltak. Ő is keresztény volt egyébként.