Kornfeld Ferenc barátokkal

A kép Schwartzéknál készült egy szombat délután. Az álló sorban jobbról balra: az egyik Fischer lány, a Schwartz lány, a Weil fiú, aki valamivel idősebb volt, Grünberg Rozália, aki később feleségül ment Steckler Rudolfhoz és a másik Fischer lány. A Fischer lányok apja táncmester volt. A kép közepén Stadler Sándor, aki kivándorolt, és Izraelben az EL AL légitársaság javítóműhelyében volt műhelyfőnök. Az alsó sorban jobbról balra: Leichner Miki, aki  Párizsba vándorolt ki, az unokatestvére, Leichner Ida, később Braun Miklósné és én.  
 
Sajnos kevés alkalommal töltöttem a szülőkkel együtt a szombatokat. Ha tudtam volna, hogy mi fog majd bekövetkezni, hogy húszéves koromban elvesztem őket, akkor valószínűleg többször maradtam volna velük. A szombatjaimat mindig a barátaimmal töltöttem. Amint egy kicsit nagyobb  lettem, az inaskor közepe felé már, nem tudtam elképzelni, hogy együtt maradjak a szülőkkel, nagyszülőkkel szombaton. 
 
Dunaszerdahely kisváros volt, körülbelül ötezer lakosa lehetett. A lakosság több mint a fele zsidó volt, úgy háromezer zsidó lakhatott itt. Minden utcáját, minden házát és minden lakóját ismertem. Természetes volt, hogy a gyerekek, legyenek szegények vagy gazdagabbak, mindenben közösen vettek részt. Az én apám szabó és kereskedő volt, a barátaim ügyvéd- vagy orvoscsaládokból származtak, de jó barátok voltunk. Az én gyermekkoromban a cionista szervezetek nagyon erősek voltak. Ilyenek voltak például a Hasomér Hacair, a Betár, a Mizrachi. A Mizrachi már egy kicsit vallásosabb volt. Az Agudat Izrael még vallásosabb volt, mint a Mizrachi.
 
A baráti köröm, amikor már nem jártam iskolába, az ifjúsági körökből, a Hasomér Hacairból vagy a Betárból került ki. Inaskoromban már keveredett, volt zsidó és nem zsidó. Ott inkább szakma szerint barátkoztunk. Szabónak tanultam, a barátaim szintén szabónak tanultak. Ez csak a szakmára korlátozódott. De nem emlékszem, hogy bárki is ezek közül a fiúk közül közvetlen barátom lett volna. Jártunk tánciskolába, szórakozni, táncmulatságokra, éjjelizenéket adtunk a lányoknak, akiknek udvaroltunk.