Singer Ignácné és Singer Mária

الصورة
A képen apai nagymamám, Singer Ignácné (jobbra) és apám két, nálánál idősebb nővére közül Mari néni látható, amint Keszthelyen, a ház mögött levő sufni előtti padon ülnek. Tulajdonképpen apámnak több testvére volt, akik Pécsre, Mohácsra és az ország más részeire kerültek, csak két nagynéném maradt otthon, Mari néni és Szerén néni. Mindketten, amióta ismertem őket, hosszú ruhában és bekötött fejjel jártak, és nagymamával együtt valami furcsa, nyilván Keszthely környéki tájszólásban beszéltek. Mari néni volt a fiatalabb, aki viszonylag fiatalon is öregnek tűnt nekem, mert hófehér volt a haja. A két nagynéni, folytatva a családi hagyományokat, szintén tanító volt. Gyermekkoromban nyaranként levittek Keszthelyre nyaralni, hét-nyolc éves koromban egy teljes tanévet töltöttem Keszthelyen, ahol a két nagynéném tanított az elemi iskolában, mert otthon nagyon nehéz volt a helyzet. Nem szívesen emlékszem erre az évre. Abba az osztályba jártam, ahol ők tanítottak -- természetesen több osztályt tanítottak, és gondolom, a másodikat és a harmadikat végezhettem ott vagy annak egy részét, de a másodikat biztosan. Meg akarták mutatni, hogy ugyanúgy bánnak velem, mint a többiekkel, nincs kivételezés. És bizony az egyikük megpofozott, amihez nem voltam hozzászokva. A családban mindig nagyon szeretetteljes hangnem uralkodott, és nagyon szépen és tiszteletteljesen viselkedett mindenki egymással. A kisebbik bátyámtól egyszer kaptam pofont, amiért nem tudtam megtanulni azt, hogy anyukámat ne tegezzem. Ugye mint kicsinek meghagyták, hogy tegezzem, de mikor már iskolába kezdtem járni vagy nagyobb lettem, és még mindig tegeztem anyukámat, akkor egy pofon kíséretében megtanultam, hogy anyukát csak magázni lehet. Ez a két pofon, illetve az árvaházi szörnyű élmény volt gyermekkorom három emlékezetes negatív momentuma. Nagymama talán az 1930-as évek végén halt meg, de Mari nénit 1944-ben elvitték. Apám valamennyi vidéken élő testvérét és családjukat elvitték, senkiről nem tudok, hogy túlélte volna a deportálást.

Photo details

Interviewee

Ferencné Polgár