Ez az én édesanyám, Bihari Lajosné, született Weisz Ella. A fénykép 1944. augusztus 6-án készült (a fényképen látható a ruhájára varrt sárga csillag), ez volt a menlevélre rátéve.
Ő Szatmárnémetin [A Szatmár vm.-ben lévő városnak 1910-ben közel 35 ezer lakosa volt. Vallásfelekezetek szerint a lakosok a következőképpen oszlottak meg: 20-20% volt a római, ill. görög katolikusok aránya, 38% a reformátusoké és 21% az izraelitáké. A város a trianoni döntést követően Romániához került. -- A szerk.] született, később az egész család átköltözött Budapestre. Kalapos volt, de miután 1929-ben férjhez ment, abbahagyta a munkát.
Egyedüli gyerekük voltam, mert szüleim mindenből a legjobbat akarták adni nekem. Édesanyámmal az egyetlen komoly konfliktus 7-8 éves koromban történt A játszótéren voltam, mikor a Vöröskereszt kakaóskávét és kenyeret osztogatott a gyerekeknek, és én is ettem belőle. Édesanyám, amikor megtudta, nagyon mérges lett, mert amint mondta, elvettem más gyerek elől az ételt, pedig nekem nem volt szükségem rá.
Bihari Lajosné
More photos from this interviewee
No photos for this person.