Kappel Zoltán egy születésnapi banketten

Ez egy születésnapi összejövetel az 1990-es évek végén. József Dezső a kilencvenedik évét töltötte, és a születésnapján egy nagy bankettet rendeztünk. Kilencvenkét évesen hunyt el. Balszélen az én második feleségem, mellette pedig egy barátnője. Középen József Dezső felesége ül, tőle jobbra pedig József Dezső. Én a kép jobb szélén vagyok látható. József Dezső egy nagyon értékes ember volt. Főkönyvelőként dolgozott valamelyik kolozsvári vállalatnál. Nagyon nagy zsidó tudása volt, azaz nagyon sokat tudott a zsidó vallásról, szertartásokról. Mást nem nagyon tudok róla. Az első feleségem 1978-ban meghalt. Miután özvegy maradtam, s miután nyugdíjba jöttem, gondoltam, hogy na most már éppen ideje, hogy elmenjek templomba, hiszen én is zsidó vagyok. Sose voltam templomban harminc éven keresztül. Kommunista idő volt még, Ceausescu még létezett. Arra gondoltam, hogy nekem már senkihez semmilyen közöm, ki is vagyok zárva a pártból, és hatvanegy éves vagyok. Hát a nyavalya törje ki, hát aztán lássam a zsidókat! Elmentem egyszer-kétszer templomba, nem olyan rendszeresen, de mégis járogattam. Nem is tudtam, mennyien vannak. Második vagy harmadik alkalommal, mikor jöttem ki a templomból, akkor látom, hogy a mostani feleségem, Jagamos Rozália (akkor még csak távoli ismerősként) valahogy egy kicsit furcsán tolakszik, és jön oda, ahol én megyek ki. S akkor azt mondja nekem, hogy 'Hallgasson ide, legalább mondja meg, hogy hogy hívják?'. Mondom: 'Hát miért érdekli olyan nagyon?' Azt mondja, hát azért, mert nem tudom, milyen temetésen voltak a barátnőjével, amin én is részt vettem, s kérdezte tőle a barátnője, hogy ki ez a férfi. Ő pedig most kíváncsiságból megkérdezte a nevemet. Megmondtam a nevem, karon fogtam, s együtt jöttünk el a templomból, s azóta aztán többet el nem váltunk. Megtudtam, hogy ő özvegyasszony. 1920-ban született, egy kicsivel idősebb, mint én. A családja kolozsvári származású. Már gyerekkortól az Operában táncolt. Többször láttam fellépni a Román Operában, prímabalerina volt. Nem voltunk beszélő viszonyban, de azért ismertem, és köszöntünk egymásnak. Ritkán találkoztunk, véletlenül csak. Az első férje magyar, a második zsidó volt, de ő egyébként örmény származású. 1985-ben összeházasodtunk, és azóta együtt élünk, én vagyok a harmadik férje. Csak polgári esküvőnk volt.