Fleischmann Vilmos főhadnagy

Fleischmann Vilmos főhadnagyi ruhában. A képen olyan harminc év körüli lehet, tehát olyan 1909 körül készülhetett, biztosan a háború előtt. A világháború után soha nem viselt egyenruhát. Nem volt otthon egyenruha.
 
Fleischmann Vilmos, az apukám 1879-ben született, és 1944-ben halt meg. Két gyerek volt a családban, aki tanult, és ő volt az egyik. Elvégezte az elemit és a polgárit, utána ment a kereskedelmibe és párhuzamosan a jesivába. Hogy a hédert hol járta, azt nem tudom. Kereskedelmibe Pozsonyba járt, jesivába Vácra. Azt nem tudom, hogy csinálta egyszerre a kettőt. Talán magánúton járt a kereskedelmibe? Megcsinálta, hogy megtanult egy Tóra-szakaszt a rabbival, és együtt csináltak kidust szombat délután. Ha akart volna, elmehetett volna rabbinak, mert egy Talmud-hóhem volt, de ő polgári foglalkozást akart űzni. 
 
Szóval tizennégy éves korában elkerült otthonról, és 1897-ben leérettségizett a kereskedelmiben. Akkor a nagyapám alapított neki egy bankot. Ez részvénytársaság volt, fő részvényes a nagyapám volt. Voltak idegen részvényesek is, de a legtöbb családi részvényes volt. A bank Egerben volt, úgy hívták, hogy Heves Megyei Népbank. Ennek volt apám az igazgatója a zsidótörvényekig, 1941-ig vagy 1942-ig. Nem tudom pontosan, mert akkor én már pesti lakos voltam. Apukámat kényszernyugdíjazták, a bank pedig fuzionált az Egri Takarékpénztárral. Tulajdonképpen a benne lévő tőkével együtt elvették. 
 
Tartalékos főhadnagy volt, már így hívták be a háborúba az elsők között, 1914-ben. Pzemyslben szolgált, ami nagyon gyorsan elesett, és apukám Krasznojarszkba került hadifogságba [Przemyślt (Galícia) 1874-ben erős várrá építették ki, de ez a világháborúig részben elavult. 1914. szeptember elejétől október 9-ig ostromolta az orosz sereg, de a nagyon nagy emberveszteség ellenére sem tudták bevenni; másodszor november 11-én zárták körül, az ostromgyűrű 1915. március 22-ig tartott, amikor is a védők élelmiszere elfogyott, ezért felsőbb parancsra az erődöt fölrobbantották, és a hadiszerek elpusztítása után a várat föladták. 1915. június 3-án néhány napig tartó ostrom után a magyar honvédek ismét visszafoglalták. Krasznojarszk - város Oroszországban, Szibériában. -- A szerk.]. Onnan 1920-ban vagy 1921-ben jöhetett haza, mert én 1922-ben születtem. Nagyon betegen jött haza, valószínűleg tífusza volt. Egyszer  kértem, hogy apukám, meséld el nekem, hogy szöktél meg a fogságból, és azt válaszolta, hogy kislányom, ne kívánd ezt tőlem. Úgyhogy nem is kérdeztem többet. A katonaságról sem beszélt soha.