Kertész Péter általános iskolai értesítője a Tarbutból

Ez az iskolai értesítőm első oldala, érdekes, hogy az elején rögtön a Tarbut Héber Általános Iskola szerepel, az 1946/47-es tanévben, és az előző évi iskolám, a karcagi zsidó iskola csak később jön. Nem tudom, miért lett ez a csere. Mikor a deportációból hazaértünk Karcagra 1945 májusában, akkor a bátyámmal, [Kertész] Mikivel a zárdába jártunk iskolába, hogy ne veszítsük el az évet. Nem is veszítettük el, ez a második osztály volt. Erről nincs bizonyítványom, illetve nincs az irataim között. A zsidó iskolába ekkor még nem jöttek vissza a tanítók. Aztán harmadikban már a karcagi zsidó iskolába jártunk. Negyedikben, 1946-ban kerültünk fel Budapestre, valamilyen cionista otthonba, a Habonim Drorban voltunk. Ez Zuglóban volt akkoriban. Onnan jártunk a Tarbutba, ami a Bérkocsis utca sarkán volt -- ahol a Rabbiképző van --, ott mindent héberül tanultunk. Év végén a Rabbiképző templomában, mely a budapesti izraelita fiúgimnázium temploma is volt egyben, a szószékről én búcsúztattam a tanévet hibátlan héberséggel. Valószínűleg Scheiber Sándor egyengette a mi utunkat. Ez akkor nem volt annyira evidens számomra, de én ismertem őt egyébként is. Azért alakult így, mert ő az apai nagyapámmal nagyon jó kapcsolatban volt. A nagyapa jelentette meg a különböző Scheiber kiadványokat. Továbbá Scheiber Sándor volt az, aki nagyszüleim ötvenéves házassági évfordulóján a rabbiteendőket a karcagi zsinagóga előtti hüpe alatt ellátta, azt a bizonyos aranylakodalmi szertartást. [Az értesítő könyvet föltehetően még a háború előtt nyomtatták, valójában népiskolai értesítő könyv, nem általános iskolai. A következő rovatok szerepelnek benne: Magaviselet -- Szorgalom -- Hit- és erkölcstan -- Nemzetismeretei tárgyak (Beszéd- és értelemgyakorlatok, Olvasás /: egyes éveknél kiegészítve kézírással: Magyar nyelv :/), Írás, Fogalmazás, Nyelvi ismeretek, Földrajz, A magyar nemzet története, Állampolgári kötelességek és jogok), Számolás és mérés, Természeti, gazdasági és egészségi ismeretek, Rajz, Kézimunka (egyes éveknél kiegészítve kézírással: Műhelygyakorlat), Ének, Testnevelés és vannak üresen hagyott sorok egyéb tantárgyak számára. Ebben a tanévben (1946/47-es tanév) még az 1-es osztályzat volt a legjobb. -- A szerk.]