Languages: 
English

Kőnig Istvánné prágai nagynénjének családja

A képen a prágai nagynéném, született Schillinger Klári látható a férjével és a fiaival az 1930-as években. 
 
Anyai nagynéném 1918-ban, Prágába ment férjhez Karl Rosenbachhoz. Született két fia, 1919-ben Heini, 1921-ben Hansi. 1940-ben mind Theresienstadtba kerültek. A férje tüdőgyulladásban halt meg, a két fiút pedig kivégezték, amikor a Heydrich elleni merénylet után tizedeltek. Klári valahogy túlélte, 1945-ben visszament Prágába. Semmit nem tudok erről.

Kőnig Istvánné apja és apja testvérei

A kép 1917-ben készült, balról jobbra: Steinberger Mór, Steinberger Márton, Steinberger Imre. 
 
Fogalmam sincs, hol szolgáltak az első világháborúban. Apám csak annyit mesélt a háborús élményeiről, hogy egyszer leesett a lóról.
 
Apám testvérei, Riza néni, Szerén néni, Imre és Mór. Imre apámmal volt társ a gabonakereskedésben.

Singer Henrik katonatársával a kaszárnyai szobában

Ez a kép a csehszlovák hadseregben töltött sorkatonai szolgálatom alatt készült, egy katonai sátorban. A társam nevére sajnos nem emlékszem. A priccsünk fölött tábla volt a nevünkkel és más adatainkkal. Ez a kép is azért maradhatott meg, mert a nővérem, mielőtt Ungvárról elvitték Auschwitzba, elrejtette a családi fényképeket a házuk padlója alá. Akkor találtam meg, amikor rendbe hozattam a házat.

Singer Henrik

Ezen a képen én vagyok a tanáraimmal és az osztálytársaimmal. Tulajdonképpen nem is egy iskola volt ez, hanem egy ruhagyár tanonciskolája, ahol kizárólag zsidók tanulhattak. A gyár neve Zborovic volt, ami Csehszlovákia területén volt. A gyárat egy cionista szervezet alapította. Én a képen a legfelső sorban állok az ötödik helyen jobbról. A kép 1928-ban készült, a település nevére sajnos nem emlékszem [Csehszlovákiában (a mai Csehországban) volt egy Zborovice nevű helység -- valószínűleg itt volt a gyár. -- A szerk.].

Singer Henik

Ezen a képen én vagyok, a csehszlovák katonaságnál kapott egyenruhámban. Ezt a képet küldtem Nagybereznára a családomnak. A kép egy katonai sátorban készült, valahol Csehszlovákiában. Azért maradhatott meg, mert a nővérem, mielőtt elvitték Ungvárról Auschwitzba, a házuk padlója alá elrejtette a családi fényképeket. Ez is köztük volt. A képeket akkor találtam meg, amikor rendbe hozattam a házat.

Dósai Istvánné Karlovy Varyban

Ez a kép Karlovy Varyban készült, a Filmfesztiválon. Akit itt látunk, az a Révész Miklós, az akkori filmfőigazgató. És ez a hölgy, aki féloldalt látszik, a Hungarofilm Vállalatnál volt üzletkötő. A jobb szélen én ülök napszemüvegben.
 
1950-ben kerültem a MOKÉP-hez [Mozgóképforgalmazási Vállalat], ott műsorbeosztó voltam. A műsorbeosztó osztotta be az országban lévő normál és keskeny (akkor még volt ilyen) moziknak a műsorát, általában egy hónapra előre.

Ružena Deutschová esküvői képe

1947-ben férjhez mentem Deutsch Hermanhoz, ekkor készült ez a felvétel is. 
 
A  leendő férjemmel a háború után a Joint által fenntartott közös étkezdében találkoztunk, ahol én mint kisegítő szakácsnő dolgoztam. Ő is oda járt étkezni. Azelőtt is ismertük egymást, hiszen ő is galántai volt. Köztünk huszonegy év korkülönbség volt.

Ružena Deutschová esküvője

A felvételen, amely Prágában készült 1947-ben, az esküvőm napján, a prágai nénikém, az Etus tart engem karon fogva. Másik oldalról a férjem karol belém, Deutsch Herman. Mellette áll az édesapám második felesége, szül. Schiffer Sárika és az apukám. Az előtérben Tevlovits Nachman, a nénikém férje, és Jindriška, a kislányuk látható. 
 
A férjemmel a konyhán találkoztunk, ahol én mint kisegítő szakácsnő dolgoztam. Ő is oda járt étkezni.

Pages

Subscribe to RSS - Czech Republic
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8